Bejártam a fény útját, és majdnem megvilágosodtam

Bejártam a fény útját, és majdnem megvilágosodtam
Koros Design Semina című alkotása a Barbakán bástyában, ami a Fény útjának első állomása – Fotó: Gűth Ervin

Tisztázzuk az elején: fényfesztiválhoz sötétség kell. Az okokat nem nehéz megfejteni. Az se véletlen, hogy a világ más tájain a hasonló rendezvényeket nem a nyár közepére, hanem jellemzően az őszi-téli hónapokra időzítik. Amikor korábban sötétedik.

Pécsen teljesen más megközelítéssel vágtak bele 2016-ban: a helyi kulturális (és turisztikai) holtszezon felpörgetésére egy olyan fesztivált szerettek volna összehozni a Zsolnay Kulturális Negyed szervezői, ami a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa évad örökségét menti át. Feltéve, hogy van olyan. Folytonosságról eleve nem beszélhetünk, ugyanis a 2010–2015 közötti időszakban a város inkább az EKF okozta sebeket nyalogatta, sőt újabbakat is okozott magának az ötletszerűen felbukkanó nagyrendezvényekkel és gyorsan hanyatló fesztiválokkal.

Viszont a fényfesztivál az alapítása óta töretlenül sikeres, amihez nyilván az is hozzájárul, hogy a programok jelentős része ingyenesen látogatható. A felhozatal gerincét a kezdetektől a Fény útja és a Zsolnay Light Art verseny adja. Előbbi a város különböző helyszínein megtapasztalható tucatnyi fény- és hanginstallációból áll, amik gyakran bevonják, interakcióra késztetik a látogatókat. A nemzetközi fényfestőverseny vászna pedig a székesegyház, amin esténként többször elképesztő animációk futnak (ez maga a versenyprogram).

A csütörtöki nap ugyan még csak az éles főpróbája volt a vasárnapig tartó rendezvénynek, de az érdeklődés így is jelentősnek mondható. Sokan gondolták, hogy a számozás szerint haladnak végig a Fény útján, de a számok valójában csak a tájékozódást, a helyszínek beazonosítását segítik, nincsen hozzáadott értéke a sorrendnek.

Az állomások kisebb része csak karszalaggal látható, de ezek rengeteg helyen megvásárolhatóak (felnőtt/gyerek: 3000/2000 Ft), így akkor sincs baj, ha valaki az egyik bejáratnál szembesül ezzel. Megvenni pedig mégiscsak érdemes, mert bizony a legjobb, leghatásosabb alkotások fizetőkapuk mögé kerültek.

A felhozatalból egyértelműen kiemelkedik a fényfestőverseny tavalyi első helyezettje és közönségdíjasa, a spanyol Los Romeras. A Jakováli Hasszán dzsámi kupolájának belsejébe vetített Light in the Darkness című meditációs folyam sok geometriával és organikus struktúrák hömpölygésével egyszerre lenyűgöző és elgondolkodtató.

Los Romeras: Light in the Darkness (részlet)

De ez csak egy példa, nyilván nagyon szubjektív is, lehet, hogy másoknak teljesen más alkotások fognak beütni. Van mit véleményezni: idén városszerte 18 állomáson, 23 installációt lehet megtapasztalni. Alaposan eltervezve ezt nagyjából 2,5-3 óra alatt, már-már rohamtempóban, végig lehet csinálni, csak szerintem nem érdemes. Egyrészt, nehéz ennyi mindent befogadni, másrészt meg, aki teheti az inkább szánjon rá két napot. Akinek pedig csak egy estéje van rá, az inkább válogasson a helyszínek között előzetesen az egyébként nagyon pontos leírások alapján.

Ahogy feljebb írtam is, a csütörtök erős bemelegítés volt, de az igazi tömegérdeklődés péntektől várható, hiszen a versenyprogrammal, koncertekkel, utcai színházzal, gyerekprogramokkal, előadásokkal, workshopokkal kiegészülő Zsolnay Fényfesztiválba még vasárnapig szinte bármikor be lehet folyni.

A cikk eredetileg a Telexen jelent meg.

Tovább »

Közösségi szemléletre, a közlekedési morál és az úthálózat javítására lenne szükség a biztonságosabb rollerezéshez

Közösségi szemléletre, a közlekedési morál és az úthálózat javítására lenne szükség a biztonságosabb rollerezéshez

„Szerintünk nem szükséges a KRESZ vizsga, mert a mi rollereinkkel való közlekedés nagyjából a biciklis közlekedésnek felel meg, és biciklire sem tartjuk szükségesnek a KRESZ vizsgát. Inkább a közlekedési morál javítását, az utak minőségének javítását, a bicikliút hálózat fejlesztését és karbantartását tartjuk nagyon fontosnak amellett, hogy az embereket tudatos és

By mecseki müzli
Ágoston Zoltán: Ez a Jelenkor folyóirat eddigi legsúlyosabb pénzügyi válsága

Ágoston Zoltán: Ez a Jelenkor folyóirat eddigi legsúlyosabb pénzügyi válsága

Tízmillió forintot szeretne összegyűjteni fennmaradásáért a Jelenkor folyóirat, hogy biztosítani tudják jövő tavaszig a lap működését. Az adománygyűjtésben a magyar irodalmi élet olyan meghatározó szereplői vesznek részt, mint Szabó T. Anna, Nádas Péter és Lackfi János. A Jelenkor jelenlegi helyzetéről és a kampányról a lap főszerkesztőjével, Ágoston Zoltánnal beszélgettünk. Mi

By mecseki müzli