Miért kell újra és újra felújítani ezt a pécsi utcát? Van végső megoldás?

A Vince utca legújabb felújítása egy régi probléma újszerű megoldását ígéri. A patakmeder mentén épült utcában időnként kiöntő víz és a nemrégiben ide terelt forgalom tette tönkre ismét a burkolatot, ami valójában egyik tényezőre sem volt felkészülve.

Aki gyakran megfordul a Tettye alján és az Ágoston tér környékén, annak nem újdonság, hogy a Vince utcában mindig van valami fennforgás – és most nem az itt megrendezett papírhajó-regattára, zsibvásárra, megnyíló közterekre vagy felbukkanó gerillaszobrokra gondolok, sokkal inkább arra a kilátástalannak látszó küzdelemre, melyet a mindenkori lakók vívnak a vízzel és a forgalommal. Idén nyáron a küzdelem újabb állomásához érkezett, megint lezárták az utcát és felszedték a burkolatot.

A legutóbbi, a Vince utcára nagy hatást gyakorló beavatkozás a környék forgalmának ide terelése volt a Tettye utca egyirányúsításával. Ez egyértelműen felgyorsította a díszburkolat romlását, de ahogy korábban P. Horváth Tamás, a körzet önkormányzati képviselője elmondta, az állagromlás nem csupán az utcára ráeresztett megnövekedett forgalomnak köszönhető, hanem a vízelvezető csövek kelleténél kisebb átmérőjének és a forrás karsztvíz jellegének, amely jelentős lerakódást okoz a csövekben. 

Az idénre tervezett, több mint 800 millió forintos összköltségű útfelújítási programban a Vince utca kiemelt szerepet kapott, mert a műszaki felmérés során kiderült, hogy az útburkolatot az alapokig vissza kell bontani és megerősíteni. Három hónapos csúszással májusban meg is kezdődtek a teljes útlezárással járó felújítások.

Palotai Tamás, a Biokom kommunikációs munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy a két ütemben zajló felújítás mindkét része előreláthatóan két-két hónapot fog igénybe venni. Az első szakasz a Vince utca alját érinti a 32-es számig, itt a munkálatok május 21-én kezdődtek. A felújítás során az utca teljes szélességében felszedik a köveket és a vápaelemeket (bemélyedéseket), majd a betonra felvitt aszfaltrétegre, cementragasztóba helyezik vissza a köveket, és ezúttal a kövek közti réseket ki is fugázzák cementes ragasztóval, ami a korábbinál várhatóan jóval ellenállóbbá teszi majd a burkolatot. 

A teljes útfelújítási program munkálatait a Strabag végzi, így a Vince utca felújítását is. Az önkormányzat és az cég között kötött eredetileg nettó 666 millió forintos – de a legutóbbi módosítás után már 753 millió forintos – szerződés azonban nem részletezi az egyes utcák felújításának költségeit, így nem tudhatjuk, hogy a Vince utca felújítása önmagában mekkora költségekkel jár. 

A probléma forrása

Annak, hogy a Vince utcában miért okoz gondot az időről időre árvízként kiöntő patak, megvannak a maga földrajzi, várostörténeti okai. Az itt átfolyó Tettye patak a 20. század elejéig szabadon csorgott le a hegyről, vagy olykor ömlött, tekintve, hogy

a Mecsek vízgyűjtő területének, egyben Pécsnek is a legbővizűbb forrásáról van szó.

A patak jelentőségét mutatja, hogy amikor 1780-ban Pécs szabad királyi városi címet kapott, az ehhez járó címeren a forrás is helyet kapott. 

Amióta a Mecsek déli lankáin egyre nagyobb népsűrűségben élnek emberek, a pataknak mindig fontos szerepe volt a város ivóvíz-ellátásában, ami kezdetben sem volt problémamentes.

1890 és 1891 fordulóján a patak vize ún. bélhagymáz-járványt (hastífusz) okozott az akkoriban nagyjából 35 000 lakosú Pécsen, melyben 93-an meghaltak. A korabeli Orvosi Hetilapban a járvány kialakulásáért a forrást, illetve az ivóvíz-csatornák siralmas állapotát tették felelőssé:

„…csöve egy szennyes, zsúfolt ház kövezetlen udvara alatt halad, alig 30-40 centiméter mélyen a földben, mellette pedig, alig egy pár méternyi távolságban, nagy, ronda árnyékszék-gödör van, mégpedig 2-22 méterrel magasabb helyen, mint ahol a cső fekszik.”
Óvszer fertőző betegségek ellen?

Szerencsére ennél ma már sokkal jobb a helyzet. A 19. század végén – hazánkban elsőként Pécsett – a forrásra telepített vízművel biztosították a város központi vízellátását. A 20. század során számos további felújítást végeztek a vízhálózaton, a Vince utcában azonban csaknem 30 évvel ezelőttig a felszínen folyt a patak az Ágoston téri vízgyűjtőig. Az évek során többször, különböző hosszúságon és magasságban építettek vízelvezető csatornát az utcában, míg végül a ‘90-es években végsőnek szánt megoldásként a patak eltüntetése mellett döntöttek.

🧤
A forrás egykor nem csupán az itt élők ivóvizét biztosította, hanem gyakran a megélhetésüket is: tímár- és cserzőműhelyek, sörfőzdék, szűcsök, mészárosok és különféle malmok települtek a nagy vízhozamú patak köré. A középkorban a forrás és az Ágoston tér között 40 malmot is hajthatott a patak vize, ez a törökök alatt 15-re csökkent, a 18. századra pedig mindössze kilenc malmot jelöltek a korabeli térképek. A Vince utcában is számos műhely üzemelt, posztóverők, papírmalmok, tabákos műhelyek, s az első magyar kesztyűgyár, az 1861-ben Hamerly János által alapított üzem is ide költözött 1877-ben, ahol a telephely mellett nyersbőrraktárat és tímárműhelyt is üzemletettek.

Az egykori Alsó Puturla utca, ifj. Nendvich Andor ceruzarajza 1941.

„A forrás, mely a környéken lakók állítása szerint nagy esőzéseket követő napokon meg szokott dagadni, kedden reggel hat órakor megindult, mégpedig oly vízbőséggel, milyenre a legöregebb emberek sem emlékeznek vissza. A kis patakból egyszerre haragos folyó lett, a piszkos sárga ár nem fért meg medrében s elementáris erővel szakított magának több helyen uj ágyat, behatolván a Tettye-utcza több házába is, úgy, hogy a lakóknak menekülniük kellett. [...] A víz egy része rendes medrében folyt tovább, de a Puturluk-utcza fölött ismét megrekedt, behatolt egy udvarba, s azt elárasztva, kidöntötte a kerítésfalat. Az Alsó-Puturluk utczában hatalmas vízeséseket képez a víz, melyeknek dörgésszerü robaja már messziről hallható.”

Az idézet pedig a Nemzet című országos politikai napilapban jelent meg 1892. május 15-én.

💡
Minek nevezzelek? A Vince utcát az 1928-ban kérvényezett névváltoztatás előtt Puturla, Puturluk, Putterloch, Poturluk néven is emlegették, mely török vagy német származékszó is lehet, és vélhetően a vízre, forrásra, kútra és/vagy hegyre utal.

A probléma utca alá söprése

1997-ben öt–hét méterrel a felszín alatt elkészült a csapadékelvezető csatorna, mellyel a patakot a föld alá terelték. A munkálatok során idomkövekből falazott szelvényt építettek bányászati módszerekkel, aknamélyítők alkalmazásával (ld. lenti képeken). A felszínen túlfolyó víz elvezetéséhez ún. csapadékvíz surrantókat építettek be a rendszerbe. Ezek rendeltetésszerű működéséhez elengedhetetlen a szűrők, rácsok és csövek időnkénti tisztítása, ugyanis a forrás nagy mennyiségű hordalékot hoz magával. 

A Dunántúli Napló / bama.hu 2010-es felvétele

Felújítás 30 évvel ezelőtt (1993-1994) – Forrás: Dunántúli Napló archívuma / Hungaricana
Felújítás másfél évtizede (2009-2010) – Forrás: Dunántúli Napló archívuma

A 2000-es évekre befejeződött föld alatti munkálatokat később főként kozmetikai beavatkozások követték. A Műemlékvédelmi Hivatal 2004-es előírása miatt a Pécs 2010 projekt részeként a Vince utca felújítását úgy tervezték meg, hogy a patak egy része a felszínen folyhasson. A zsiliprendszerrel szabályozott felszíni folyás például a Vince patak regatták alkalmával felduzzasztható. Ugyanakkor az évente néhány alkalommal a rendkívüli mennyiségű csapadék miatt kiöntő patak épp úgy elönti az utcát teljes terjedelmében, ahogy korábban.

Kérdés persze, hogy a most „a korábbinál magasabb műszaki tartalommal megvalósuló térkövezés” valóban elég ellenállónak bizonyul majd a Vince utcában rá váró kihívásokkal szemben? Hiszen a Tettye patak megáradása és a Vince utca víz alá kerülése mindig is problémát jelentett az itt élők számára, akik – kezdetben legalábbis – épp emiatt a patak miatt költöztek a hegyoldalnak erre a részére, és az a víz, amely mindig itt kívánt közlekedni, időről időre újra meg fogja mutatni magát.

Szerző: Rehova Kata