Egy stabil réteg mindennapi szükségletként tekint a mozira Pécsen

Egy stabil réteg mindennapi szükségletként tekint a mozira Pécsen
Varga Gabriella – Fotó: Rádóczy Bálint

Varga Gabriellával, az Apolló Mozi vezetőjével beszélgettünk a nyári szünet után csütörtökön kezdődő új évadról, várható eseményekről és a pécsi közönségről.

Szeptember ötödikén, csütörtökön indul a mozi új évada a művész- és dokumentumfilmek mellett sok egyéb érdekes programmal. Mi várható ősszel?
Újraindulnak a filmklubok, a Dr. Stark és Leőwey klub: mindkettő zárt körű, utóbbiba átlagosan ötven diák jár, akiknek a filmválasztásba is van beleszólásuk. Ezek mellett van egy idős- és öregkori problémákkal foglalkozó ökumenikus filmklubunk, ami a zsidó hitközség támogatásával működik; ezen gondozók és gondozottak hozzátartozói vesznek részt.
A Covid óta nagyon népszerű lett az élmény- és eseményalapú mozizás, egy átlag vetítés sosem vált ki akkora érdeklődést, mint egy programmal kísért. Emiatt a filmklubok is egyre népszerűbbek, közösségteremtő és -megtartó erejük van.
A klubok mellett számos más rendezvényünk is lesz ősszel. Az első most szeptember végén a Skandináv Filmfesztivál lesz. Nyolc filmet fogunk vetíteni négy napig, olyanokat, amik vagy újak, vagy Magyarországon még nem vetítették őket.
Októberben lesz a Sehenswert, a Szemrevaló filmfesztivál a Goethe intézet és pécsi Lenau Ház támogatásávál, ahol német nyelvterületről származó filmeket fogunk vetíteni. Ez is minden évben visszatérő program, idén négy film szerepel a programban.
Aztán indul a Mozinet Filmnapok, novemberben jön az Art Cinema Day, amikor Európa összes művészmozija ugyanabból a tizenkét, premier előtti filmből válogathat. És november végén lesz a Pszichoanalitikus filmkonferencia is, ami most néhány évig, dr. Stark András halála óta nem volt, de idén újra összeáll a kibővült a szervezőgárda. Ez egy zártkörű rendezvény pszichológusoknak, pszichoanalitikusoknak, pszichiátereknek és filmes szakembereknek, olyan szupertitkos vendégekkel, mint például Janisch Attila és Tarr Béla. Nagyon izgulunk Tarr Béla egészségéért, hogy valóra váltsa az ígéretét, és eljöjjön.
Aztán persze lesz Verzio, ami a szívünkhöz nagyon közel álló rendezvény. Dokumentumfilmek, ez a mi világunk, imádjuk!

És a közönség hogyan viszonyul a dokumentumfilmekhez? Úgy tűnik, mintha egyre nyitottabbak lennének a nézők erre a műfajra.
A dokumentumfilmek általában  jóval kisebb nézőszámot produkálnak, mint a játékfilmek, és annyira nem tudunk alapítványi mozi lenni, hogy veszteséget termeljünk, de azt gondoljuk, hogy nagyon fontos látni a valóságot is. Viszont a közönségtalálkozók összesítése során mindig meg kell állapítanunk, hogy a pécsi közönség tényleg fantasztikusat fejlődött az évek alatt. Elképesztően érdeklődő, nyitott és szívesen kérdező emberek jönnek hozzánk, és ezt a filmesektől is vissza szoktuk hallani, hogy nagyon ritka az ilyen közönség, ahol ennyi kérdés hangzik el. Általában a magyar közönség szeret udvariasan nézni és tapsolni, és sokadik biztatásra esetleg kérdeznek egyet-kettőt, nálunk ahogy megnyílik a beszélgetés, rögtön jelentkeznek. Azt látjuk, hogy egyre nagyobb sávot kell hagyni a kérdéseknek.
Kétféle mozizás van, a standard alap, és a közösségi élményt adó mozizás. Nagyon fontos, hogy az ember meg tudja osztani azt, amit látott, és hogy legyen tér és idő arra, hogy feltehessük a kérdéseiket, akár egymásnak is. Annál fantasztikusabb nincs, mint amikor a közönségen belül elkezdenek egymással beszélgetni a nézők egy közönségtalálkozó alkalmával, és nem csak a meghívott vendégeknek tesznek fel kérdéseket.

Varga Gabriella – Fotó: Rádóczy Bálint

Érzitek a felelősségeteket abban, hogy a pécsi közönség országos szinten ennyire egyedülállóan érdeklődő és nyitott?
Talán részben, de itt egyébként is több olyan közösség működik, ami ezt a hozzáállást erősíti.

Szerencsések vagyunk, mert Pécs nagyon nyitott város, itt van érdeklődés az érfelvágós artfilmekre, van egy biztos közönségbázisunk, és azon belül is van egy stabil réteg, akik mindennapi szükségletként tekintenek a mozira.

Emiatt mi nagyon hamar vissza tudtuk hozni a Covid előtti nézőszámokat.

Milyen új magyar filmek várhatóak ősszel?
Sok klassz magyar filmet várunk, olyanokat is, amelyek állami támogatást nem kaptak, vagy nagyon keveset, és maga a produkció építette fel az anyagi hátterét. Lesz több ilyen bemutatónk rendezőkkel, szereplőkkel, most mindjárt 17-én Szimler Bálint Fekete pont című filmje, ami után közönségtalálkozót tartunk a rendezővel.
Októberre egyelőre két magyar megjelenést várunk: Szilágyi Zsófia, az Egy nap rendezőjének új filmje, a Január 2. bemutatója lesz október harmadikán, és valamikor október közepén jön Révész Bálint új dokumentumfilmje, a Kix, amit tizenkét év alatt forgattak le, és a magyar Boyhoodként emlegetik. Valamikor december közepén pedig lesz egy új Dettre Gábor-film, ami azért is fantasztikus, mert Dettre Gábor húsz éve nem csinált filmet; Molnár Piroska és Vilmányi Benett lesz a főszereplője, nagyon várjuk.
És várjuk Hajdú Szabolcs új filmjét is, az Egy százalék indiánt, valamint Lichter Péter, a filmtanszék vezetőjének új filmjét, ami Edgar Allan Poe életéről és műveiről fog szólni. Experimentális, kísérleti jellegű film, biztos nagyon izgalmas. Pétert tervezzük is meghívni a bemutatóra, de ezt ő még nem tudja.

Figyeltek, figyelnetek kell a magyar-külföldi filmek arányára?
Nem kifejezetten, ez az arány nagyban függ az aktuális megjelenésektől, de európai artmoziként bizonyos minimum hazai alkotásnak lennie kell, nálunk olyan 30% szokott lenni ez az arány.

De kommersz filmeket akkor sem veszünk fel a műsorra, ha magyar gyártásúak.

A Semmelweist is vonakodva tűztük műsorra, de a délutáni sávban az idősebb közönség szívesen jött megnézni.

Idén folytatódnak a régi filmes vetítések is, szeptemberben Tarr Béla Panelkapcsolatával és a Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23. című belga-francia feminista kultfilmmel.
Ez most divatos jelenség, nem a mozi kiváló ötlete volt, de örülünk, hogy működik. A forgalmazók felismerték, hogy megnőtt az event alapú mozibajárási kedv, és valaki pár éve szerencsés kézzel nyúlt a témához, azóta elég sok moziban vannak ilyen vetítések.
Az újravásárolt jogoknak sajnos olyan áruk van, hogy egyetlen mozi nem is tudná kifizetni, csak úgy éri meg, ha országos forgalmazásra veszik meg a jogot. Egy vidéki artmozi egy félperifériás országban nem tud még egy Panelkapcsolatot sem megvásárolni, ahol ráadásul francia forgalmazónál van a jog.

A tölgy című természetfilm többször is telt házzal ment két éve, nagyon sok kisgyerek látta nálatok a moziban. Idén lesz gyerekeknek szóló vetítésetek?
Kifejezetten gyerekfilmeket nem vetítünk, csak nagy ritkán olyan animációs filmeket, amikre elvetemült felnőttek is beülnek, mint amilyen a Kojot négy lelke volt tavaly. Illetve a természetfilmeket tényleg nagyon szeretik, A tölgy szinte végig teltházzal ment, és nagyon vicces volt kintről hallani a bekiabálásokat és a kiszűrődő zajokat.
Viszont működik nálunk az iskolamozi, ahol az iskolák által kiválasztott filmeket vetítjük, akár a kötelező olvasmányokhoz kapcsolódóan. Az NFI-nek van egy programja, amelyben a Magyar Nemzeti Filmarchívum filmjeit lehet moziban megnézni nagyon kedvező, ötszáz forintos jegyáron. Egy éve fut ez a program, és a következő évadban még biztosan menni fog. Széles választékból sokféle filmet lehet választani, voltak már Szabó Magda-adaptációk, a Macskafogó, a Megáll az idő, és az aktuális tananyaghoz kapcsolódó alkotások. Nemcsak Pécsről, hanem a környező iskolákból is érkeznek osztályok. 
Fontos, hogy a gyerekek viszonylag korán megismerkedjenek a mozizás élményével, és persze nagyon fontos a nézőutánpótlás is.

Szerző: Rehova Kata

Tovább »

Patthelyzet és durva kampány után Kertvárosban dől el a pécsi közgyűlés végső összetétele

Patthelyzet és durva kampány után Kertvárosban dől el a pécsi közgyűlés végső összetétele

„Na, azt én pont leszarom” – mondta egy 50 év körüli helyi férfi, amikor a közelgő időközi választásról kérdeztem Pécs főként panelházakból álló városrészében. Nem ez volt az egyetlen, lényegét tekintve ugyanilyen tartalmú, rövidre zárt párbeszéd az elmúlt két hétben, de több mint 30-an – idősebbek, fiatalabbak, nők, férfiak, ellenzékiek, fideszesek – azért

By Ervin Gűth
A szamizdat megtörte az állampárti cenzúrát – Danyi Gábor irodalomtörténésszel Havasréti József beszélgetett

A szamizdat megtörte az állampárti cenzúrát – Danyi Gábor irodalomtörténésszel Havasréti József beszélgetett

Danyi Gábor irodalomtörténész Az írógép és az utazótáska című kötetében az államszocialista időszakban megjelent és terjesztett tiltott művek, vagyis a szamizdatok hazai történetét mutatja be. A szerzővel a PécsLIT Fesztiválon tartott könyvbemutatóján Dr. Havasréti József egyetemi docens beszélgetett. Kapás Réka beszámolója. „A kritikus értelmiség a Szovjetunióban nagyon hamar a saját

lock-1 By mecseki müzli