Pótolhatatlan látványosság, kultikus kilátó – ötven éve adták át a pécsi tévétornyot

A város egyik legismertebb látványosságát, a kilátóként, vendéglátóhelyként és nem utolsósorban adóállomásként működő tévétornyot 1973. április 4-én adták át. Vissza és előre is nézünk.

Magyarország legmagasabb épülete az elmúlt évtizedekben Pécs szimbóluma lett: nemcsak hűtőmágneseken, képeslapokon, de helyi cégek arculatában is visszaköszön. És persze az emlékeinkben. A 197 méteres, de az 535 méter magas Misina-tetőn található torony legfontosabb funkciója azonban nem az élménygyártás, létezésének teljesen praktikus okai vannak.

Az 1960–70-es években sorra jelentek meg a modernebb, nagyobb teljesítményű adóállomások az országban, így lassan szinte a teljes országot le tudta fedni az egyre inkább teret nyerő rádió- és tévéadás. A pécsi torony építését kormányhatározat bízta a Magyar Postára, de hamar kiderült, hogy a helyszín összetett megoldást kíván. Az elsődleges feladat a hírközlési szolgáltatások biztosítása volt: belföldi tévé-, rádióadás, nemzetközi híradástechnika, sőt a rádiótelefonok fejlődési lehetőségeire is gondoltak. Viszont a kiválasztott helyszínben rejlő idegenforgalmi lehetőséget is ki kellett aknázni.

A vasbeton építmény tervezésére a Mélyépterv kapott megbízást, építésze Vizvárdy István lett. Az érdemi munkák 1968 májusában kezdődtek, és a helyi sajtó folyamatosan beszámolt az építkezés menetéről. A kezdeti gyors tempóról is: a csúszózsaluzatos technológiának köszönhetően május végén már az 50 méteres magasságot is elérték. A teljes felszerkezet (171 méterig) fél év alatt készült el, és 21 millió forintba került, de ez nem a teljes költségvetést jelentette. Az erre felhelyezett húszméteres antenna (amit 1991-ben egy nagyobbra cseréltek), illetve a berendezések még egyszer ennyibe kerültek.

A torony már 1973 elején használatban volt, a Postai Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság üzemeltette. A Pécsi Stúdió egyik rádióadását márciusban a presszóban vették fel, de a hivatalos átadóra április 4-ig várni kellett. A nyitás előtti napon megjelent Dunántúli Napló szerint 10 forint volt a felnőtt-, 6 forint a gyerekbelépő. A cikk szerzője szerencsére fontosnak tartotta megemlíteni, hogy volt cseresznyepálinka 12 Ft-ért, viszont a prémium francia konyakból 72,5 forint a féldeci.

A nyitási rekordot persze nehéz túlszárnyalni: az első tíz napban tízezer látogatója volt a tévétoronynak. Az elmúlt néhány évben már „csak” 80-100 ezer látogatója van a kilátónak, de az 1990-es években inkább 150 ezer látogató volt az átlagos, korábban pedig a 200 ezer sem volt ritka.

Skrionya Zoltánék a rendszerváltás óta üzemeltetik a vendéglátóhelyet, a kilátót, és az az évtizedes tapasztalata, hogy az adott év időjárása a legnagyobb tényező. „Szerettünk volna egy nagyobb ünnepet is, de mivel a Misina-tető rendezetlen állapotban van, kénytelenek vagyunk csak szűk körben születésnapozni” – mondja Skrionya Zoltán.

Az előző városvezetés még 2012-ben nyújtott be pályázatot a környék rendbetételére: az egykori étterem tetejére például jégkorcsolya-pályát álmodtak. Viszont a nagyszabású revitalizációs tervekből csak a torony programozható díszkivilágítása valósult meg: ez jeles alkalmakból például nemzeti színekbe vagy éppen az autizmus világnapján kékbe borítja a városra néző oldalt.

A meglehetősen kacskaringós történet a földön furcsa torzót eredményezett, a tévétorony kilátószintjének fejlesztéséhez pedig nem járult – és az akkor érvényes bérleti szerződés értelmében nem is járulhatott – hozzá a tulajdonos Antenna Hungária. A 2018 áprilisában munkaterületté nyilvánított területen 2018 ősze óta semmi nem történt.

Ugyanakkor a Misina-tető és az étterem helyzetének rendezése most, úgy tűnik, tényleg megvalósulhat. A pécsi önkormányzat éppen a múlt héten közölte, hogy egy támogatói döntésnek köszönhetően elkezdődhet az épület felújítása, és év végéig egy többfunkciós központ jön létre itt.

A fejlesztés elsősorban turistáknak (ajándékbolt, infópont), túrázóknak (szerviz, sportbolt) szól, de családi programokat, kisebb összejöveteleket is lehet majd ide szervezni. A nettó egymilliárd forintos projektre a kivitelező már megvan, a munka akkor indulhat, ha az önkormányzat meg is kapja a pénzt. Reméljük, hogy a pályázati anyagban említett „lombkorona stég” miatt pedig egy mecseki fát sem kell kivágni.

A cikk eredetileg a Telexen jelent meg.