Sándor Zoltán: Nincs sok esély, hogy nyerjek, de a Mi Hazánk presztízsét növeli, hogy tud polgármesterjelöltet állítani Pécsen

Sándor Zoltán: Nincs sok esély, hogy nyerjek, de a Mi Hazánk presztízsét növeli, hogy tud polgármesterjelöltet állítani Pécsen
Sándor Zoltán márciusban jelentette be, hogy indulni fog az önkormányzati választáson – Fotó: Gűth Ervin

A 2019-es sikertelen kísérlet után másodszorra már összejött Sándor Zoltánnak, a Mi Hazánk pécsi polgármesterjelöltjeként indulni az önkormányzati választáson. A politikus a 2018-as ásotthalmi gyűlés óta tagja a pártnak. Megkérdeztük a pécsi Pride-ról, a PTE helyzetéről és arról is, hogy milyen szerepet töltene be a Mi Hazánk Mozgalom a közgyűlésben.

Mikor kezdett el érdeklődni a helyi politika iránt, mi volt a fő motivációja?
A Mi Hazánk mozgalom megalakulásakor döntöttem úgy 2018-ban, hogy aktívabban részt veszek a politikában és az ásotthalmi gyűlés óta tagja vagyok a Mi Hazánknak. Utána megkerestek a pécsi szervezet tagjai, aztán beléptem és már az 5 évvel ezelőtti önkormányzati választásokon is én voltam a polgármesterjelölt, és most ezen a választáson is. Amikor elkezdtem, nem gondoltam, hogy ilyen felelősségteljes pozícióba fognak engem helyezni, de hogyha már ide tettek, akkor igyekszem ennek megfelelni.

Többször hangsúlyozták, hogy sokat fejlődött a baranyai Mi hazánk az előző önkormányzati választás óta, hogy látja, hol tart jelenleg a szervezet és miben érzékelhető a fejlődés? 
A fejlődés főként a taglétszámban érzékelhető, tehát már sokkal többen vagyunk, mint az 5 évvel ezelőtti választásokon, mikor még csak egyéves párt voltunk. Illetve sokkal ismertebbek vagyunk. Ez nem szükségszerűen a Baranya megyei vagy pedig a pécsi szervezetnek az érdeme, hanem az országgyűlési választásokon bejutott a Mi Hazánk mozgalom a parlamentbe, így jóval nagyobb láthatóságot kapott, mint korábban. Lemérni pedig abból lehetett, hogy most az önkormányzati választásokon a különböző kerületekben az aláírásgyűjtés sokkal jobban ment, mint 5 évvel ezelőtt, gyakorlatilag pár nap alatt sikerült. Továbbá konkrétan az emberekkel való mindennapos találkozás során is lemérhető, hogy jobban ismernek minket.

💡
A Mecseki Müzli mind a hat pécsi polgármesterjelölttel interjút készített, mindegyik megtalálható ezen a linken.

Ön szerint milyen hatással volt a modellváltás a PTE-re, hogy látta a folyamatot, akár mint egyetemi oktató?
Én őszintén szólva egyetértettem a modellváltással. Másrészről viszont nem látom, hogy olyan borzasztó nagy változás lenne az intézmény működésében. Én Amerikában dolgoztam sokáig és ott teljesen más elvek alapján működnek az egyetemek, tehát majdhogynem az egyetemnek saját magának önellátónak kell lennie. Én nem azt mondom, hogy nem kap pénz az államtól, illetve nyilvánvalóan a különböző kutatóknak a kutatási pénz az államtól jön, de sokkal inkább üzleti alapon működnek az egyetemek, mint itt Magyarországon. Ha abba az irányba szeretnénk fejlődni, hogy az egyetemek innovációval hozzájáruljanak a gazdaság működéséhez, akkor én még inkább váltanék egy üzleti alapú egyetemi működés irányába.

A Pécsi Pride-al többször foglalkozott a Mi Hazánk baranyai szervezete is, illetve Ön is megjegyezte egy áprilisi posztjában, hogy nem támogatja a Pride megszervezését, ezt miért fontos ügy a pécsi Mi Hazánknak és Önnek, mint polgármesterjelölt? 
Azt nem mondanám, hogy különösen fontos ügy, de semmiféleképpen nem támogatjuk, mert úgy gondoljuk, hogy ez nem vet jó fényt a városra. Nem gondolnánk, hogy nekünk ebbe a gender ideológia irányba kéne menni. Sajnos míg ez az elején a háttérbe szorított kisebbség jogairól szóló mozgalom volt, manapság már teljesen elment egy olyan irányba, amit semmiféleképpen nem támogatunk. Semmi problémánk nincs azzal, hogyha valaki nem heteroszexuális, de ezt a nagyon erős propagandát elutasítjuk, és ennek következtében nem is gondolom úgy, hogy Pécsnek kellene lenni Budapest után az első vidéki városnak, ahol ezek a Pride felvonulások történnek.

A kampány során azt is hangsúlyozták, hogy reális esélyt az idei önkormányzati választáson nem látnak arra, hogy megnyerjék a polgármesteri címet. Kifejtené bővebben, hogy ennek ellenére miért tartják fontosnak a polgármesteri indulást a képviselőjelöltek állítása mellett?
Azért mert a Mi Hazánk mozgalom egy országos jelentőségű párt és nem engedheti meg magának, hogy ne indítson polgármesterjelöltet egy megyeszékhelyen. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy jelen pillanatban nincs sok esély arra, hogy nyerjek, de mindenféleképpen a Mi Hazánk presztízsét növeli, hogy tud polgármesterjelöltet állítani Pécsen. Illetve vannak olyanok, akik függetlenként indulnak, úgy gondolom, nekik se túl nagy esélyük van, de ha össze tudtak gyűjteni megfelelő mennyiségű ajánlást, akkor szerencsére minden további nélkül indulhat bárki a választáson.

Sok politikusnak van civil foglalkozása politikai pálya mellett, ön egyetemi tanár is. Mennyire fér össze ez a politikával? Lehet a kettőt hosszú távon egymás mellett csinálni?
Ezt most még őszintén szólva nem tudom, majd meglátom. Örülnék, ha bejutnék a közgyűlésbe töredék szavazatok alapján, de én csak a második vagyok a Mi Hazánk listáján tehát, hogyha csak egy emberünk kerül be, akkor én nem leszek benne a közgyűlésben, tehát jóval kisebb feladat hárul rám. Amennyiben bekerülök és úgy látom, hogy olyan nagy feladat lenne, hogy már nem tudnám az egyetemi munkám mellett ezt elvégezni, akkor nyilvánvalóan dönteni kell, hogy melyiket csinálom. Ezen a hídon majd akkor megyünk át, amikor oda értünk.

Úgy fogalmazott korábban, hogy lehet a Mi Hazánk a mérleg nyelve is a közgyűlésben és ügyek mentén szeretnének politizálni. A párt általános, országos nézetei mennyire befolyásolják ezt, mennyire függ össze a kettő?
Biztos, hogy hogy lesznek olyan kérdések, ahol nem tudunk teljes mértékben szabadon mozogni. Például, a Mi Hazánk hivatalos álláspontja szerint akkumulátor gyár építését nem támogatjuk Magyarországon így Pécsen sem, függetlenül az én személyes véleményemtől. Úgy gondolom, hogy a legnagyobb probléma az, hogy olyan ügyekben sem tud együttműködni a két oldal Pécsen, aminek semmi köze a politikához. Példának okáért hol, mikor, hogyan történjenek az útfelújítások? Ezen teljesen felesleges összeveszni, meg kell nézni a közlekedési szempontokat. Úgy gondoljuk, hogy a közgyűlésbe bekerülve lehetünk a józan ész hangja és esetleg konkrét szavazásokban a mérleg nyelve is. Ez nyilvánvalóan a közgyűlési helyek elosztásától függ majd, de mi mindenféleképpen nem úgy fogunk politizálni, hogy csak a jobboldal és akkor mindig ellentmondunk a baloldalnak vagy fordítva, hanem minden ügyben megnézzük, hogy szerintünk mi jó a pécsieknek, és azt fogjuk támogatni.

Szerző: Dezső Annamari


További induló jelöltek

  • Péterffy Attila: Pécs a megtűrt városok között van, szakmai munkával és egyenes gerinccel ennyit lehet elérni a kormánynál | ITT
  • Csizmadia Péter: Nem kizárólag a saját, elkötelezett szavazóinkkal foglalkozunk a kampányban | ITT
  • Bognár Szilvia: Ahogy Csizmadiának és Péterffynek Orbán, lehet, hogy a következő generációnak mi leszünk a mintaITT
  • Szentgyörgyváry Péter: Magyar Péter a csalódottakat hívja, én meg a kemény jobbosokat és a kemény balosokat isITT
  • Lajos Milán: Azt gondolom, hogy segíteni menőITT

Tovább »

A Fidesz és az ellenzék még mindig nem bír egymással Pécsen, három közgyűlés után sincs alpolgármester

A Fidesz és az ellenzék még mindig nem bír egymással Pécsen, három közgyűlés után sincs alpolgármester

„A fideszes képviselők kompromisszumos javaslatokról beszélnek, de a valós együttműködési szándék hiányzik” – mondta Péterffy Attila, Pécs ellenzéki polgármestere a keddi közgyűlésen, ahol október közepe óta tart a patthelyzet. A pécsi közgyűlésben a legtöbb képviselője a kormánypártoknak van, az együtt induló Fidesz–KDNP és az Összefogás Pécsért Egyesület két frakciót is

By Ervin Gűth
Milbacher Róbert: Boldogságból nem lehet jó irodalmat csinálni

Milbacher Róbert: Boldogságból nem lehet jó irodalmat csinálni

Megjelent Milbacher Róbert új könyve, a Ködképek az irodalom láthatárán, amely 19. századi klasszikus szerzőink lélektani problémáiról szól. A kötet kapcsán a szerzővel beszélgettünk kukkolásról, gyászfeldolgozásról, nőgyűlöletről, egyéni és kollektív megoldási mechanizmusokról, és szóba került az irodalomtanítás aktuális helyzete is. Rehova Kata cikke. 2021-ben megjelent hasonló tematikájú köteted, a Legendahántás

lock-1 By mecseki müzli