Gazdaságfejlesztési feladatokat kapott a modellváltó pécsi egyetem, óriási ipari parkot terveznek Pécs mellé

Sajtóbeszélgetésen vázolta Decsi István, a PTE kancellárja és az egyetemet fenntartó alapítvány egyik kurátora a gazdaságfejlesztési terveiket, legalábbis amit a jelenlegi szakaszban tudni lehet. A térség óriási bajban van, de nem akkuipari beruházások fogják megmenteni. Van még kiaknázatlan munkaerő a régióban, de hatalmas infrastrukturális beruházásokra lesz szükség.

Pécs mellett hatalmas beruházási célterületet jelölt ki a kormány még 2023-ban, majd idén nyáron a nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyben egyedi építési szabályokról is döntés született. Azonban az elmúlt hónapokban is titkolózás övezte a projektet, ezért a helyiek attól tartottak, hogy a kormányzat akkumulátoripari beruházást tervez a 400-600 hektáros területre. A titkolózás ellenére voltak jelei az előkészületeknek, a Telex novemberi cikkéből is kiderült, hogy az előkészítési feladatokat – legalább részben – a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis (UQA) alapítvány kapta meg. Megkeresésünkre a területfejlesztési minisztérium akkor azt írta, hogy „az egyetem által adott esetben ellátandó feladatokról akkor lehet érdemi nyilatkozatot tenni, ha a beruházás előkészítése megkezdődik”.

Úgy tűnik, legalább részben eljött az érdemi nyilatkozatok ideje: szerda délelőtt Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Decsi István, a PTE kancellárja és az egyetemet fenntartó alapítvány egyik kurátora válaszolt a sajtó kérdéseire.

Síkfői Tamás arról beszélt, hogy a legtöbb mutató szerint Baranya teljesítménye messze elmarad az országos átlagtól. Rohamosan csökkenő népesség, gyenge ipari termelés, 7 százalék feletti munkanélküliség – és a kép még rosszabb, ha regionális viszonylatban nézzük ezeket. Az átlagkereset az egyetlen, ami nem kifejezetten rossz, azonban ez az intézményi és nem a piaci fizetések miatt van, ami a kamarai elnök szerint hosszabb távon nem fenntartható. Súlyos problémát jelent a tömegközlekedés: a régióban is van kiaknázatlan munkaerő, ami nem tud értelmezhető időn belül Pécsre jutni. „Ha beindulnak az ipari beruházások, akkor a kormányt ütni-vágni kell a fejlesztésekért, mert nem fog működni, ha nem tudjuk helyreállítani a periféria közlekedési rendszerét” – tette hozzá Síkfői.

Decsi István, a PTE kancellárja prezentációjában az egyetem regionális szerepét hangsúlyozta. Úgy látja, hogy a várható közlekedésfejlesztési beruházásoknak köszönhetően egy európai viszonylatban is értelmezhető térség jön majd létre, nagyjából 750 ezer lakossal. Az egyetemet fenntartó alapítvány gazdaságfejlesztésben vállalt szerepe már a modellváltás idején megfogalmazódott, ennek az eredménye az UniNext program. Két fontos zászlóshajó kapcsolódik hozzá, a PTE Science Park, valamint az Universitas Ipari Park Pécs határában. Utóbbi kiválasztási szempontjai Decsi szerint a terület logisztikai adottságai (vasútvonal és az M60-as határolja), valamint a hasznosítható méretei voltak. A kancellár szerint a vízbázist a tervezett fejlesztés csupán 5 százaléka érinti, azonban

a beruházásnak ez a része logisztikai és szolgáltató központ lesz, környezetvédelmi aggályok elmondása szerint nem merültek fel.

A kormány döntése alapján a területszerzés forrását az egyetemet fenntartó alapítvány megkapta, ami alapján 2025-ben elindulhat a telekszerzés, illetve szeretnék a tervezéseket is elindítani.

A beszélgetésen újságírói kérdésre megerősítették, hogy nincs szó akkuipari beruházásról – sőt egyáltalán nincsenek még befektetők –, de olyan ajánlásokat dolgoztak ki, melyek például a környezetvédelmet, a fenntarthatóságot és a helyi tudásbázis kihasználást helyezik előtérbe.

Korábban kerestük a projekttel kapcsolatban a kancelláriát, de akkor részleteket nem tudtunk meg. Most a kérdésünkre Decsi István megerősítette, hogy a kormány rendelte az alapítványhoz ezeket a fejlesztési feladatokat egy hosszabb folyamat eredményeként. Erről nyilvános dokumentumokat, határozatot nem találtunk.

A kancellária október elején már egy nemzetközi ingatlanpiaci vásáron, Németországban mutatta be a terület fejlesztési terveit, ezekről most Decsi azt mondta, egyelőre koncepciótervek. Megkérdeztük azt is, hogy hogyan illeszkedik a projekt az egyetem 2023-ban elfogadott ingatlangazdálkodási stratégiájába, ami elsősorban a rozsdaövezetek hasznosításával számol, míg itt zöldmezős fejlesztésről van szó. Decsi szerint az ipari park nem az egyetemhez, hanem az alapítványhoz tartozik, így egy újabb portfolióelemet jelent.

Az előkészítési feladatokkal kapcsolatban a központi költségvetésben egyelőre két sort találtunk. Decsi István most megerősítette, hogy a területfejlesztési minisztériumon keresztül 440 millió forintot, míg egy az utak és a vasúti fejlesztési tervek elkészítésére 490 millió forintot kapnak. Utóbbi egy módosítóként az utolsó pillanatban csúszott be a 2025-ös költségvetésbe.

Egy engedély már van, elkezdtek kommunikálni

Úgy tűnik, már abba a szakaszba ért a projekt, hogy nyíltabb lesz a kommunikáció. Ezt mutatja legalábbis a szerdai esemény, amin egyébként aktív, kormányzati politikus nem is jelent meg. Decsi szerint a héten már tartottak egy tájékoztatót az érintett települések vezetőinek, valamint az ügyben tárgyalt Pécs polgármesterével is, ugyancsak a napokban. Ezt az információt a pécsi városháza a kérdésemre megerősítette. Az egyeztetéseket januárban folytatják, ami fontos előrelépés, hiszen a város ellenzéki polgármestere az elmúlt másfél évben hiába kért információkat a várható beruházással kapcsolatban. A kisebb települések vezetői is elkezdtek kommunikálni, a közösségi médiában megjelent nyilatkozat szerint szeptember 17-én kapott először hivatalos tájékoztatást négy város és 16 település vezetője.

Fontos még

• Az is kiderült, hogy a „napokban” felvették a kapcsolatot a helyi, érintett önkormányzatok vezetőivel, de érdemi tájékoztatásra, az együttműködési lehetőségekről szóló tárgyalásokra majd csak januárban kerül sor a pécsi városvezetéssel. Péterffy Attila másfél éve nem kapott hivatalos válaszokat a kormányzati szereplőkről.
• A győri és a szegedi példákból kiindulva a mezőgazdasági területek megszerzése 7-10 milliárd forint körüli összeg is lehet, ugyanakkor a teljes árat jócskán megdobhatja a Pannova Ipari Park megszerzése, ami vázolt terveken is szerepel.
• Mivel nagy befektető még nincs és a területszerzésre, az előkészítő munkálatokra ezek szerint lesz pénz, így az már most kijelenthető, hogy egyelőre az infrasrtuktúra-fejlesztést elnyerő cégek lesznek a zöldmezős beruházás biztos nyertesei. Nyilván csak puszta véletlen, hogy éppen nemrég érkezett az UQA élére Mészáros Lőrinc bankára.
• Egy kis kremlinológia: a Dunántúli Napló online kiadása (Bama) egyelőre egyáltalán nem számolt be ezekről a fejleményekről, azonban Hoppál Péter legújabb kitüntetése szép nagy anyagot ért a címlapon.
• További fejlemény, hogy lezárult az a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás, ami lehetővé teszi, hogy az ipari park fejlesztése érdekében áthelyezzenek egy vízvezetéket. Nem akármilyen vezetékről van szó: a területen az egykori mecseki uránércbányák kármentesítési rendszeréhez tartozó, tisztított vizet szállító vezeték halad át.
• Fontos – és nem is annyira apró – részlet, a parkhoz kapcsolódó víziközmű park a regionális dunai főcsatorna felhasználásával, ipari szürkevíz-utánpótlás biztosításával, az egykori bányavízvezeték felhasználásával működne. 
•  Az is elhangzott, hogy a pécsi vízbázist a beruházás 5%-a érinti és ott csak a logisztikai park kapna helyet, gyártó, ipari tevékenységet oda nem terveznek.

Tartalmi együttműködés keretében a cikk először a Telexen jelent meg.