Kultikus intézményből pusztuló betonrengeteg – Itt tart a pécsi Park Mozi története

Az első filmet 1921 karácsonyán vetítették a Park Moziban. Bezárása után sokáig zenekari próbateremként működött, de már több mint egy évtizede üresen áll. Befektető és funkció nélkül.

A Park Mozi évtizedeken át Pécs meghatározó kulturális intézménye volt. Az eredetileg 680 férőhelyes beltéri moziterem később egy 1100 ülőhelyes kertmozival is bővült, ahol nyaranta napi két vetítést tartottak. Az Apolló után ez volt a második pécsi mozi, ahol megjelent a hangosfilm. Az 1931-es premier után, az első évben 730 vetítés során 285 filmet mutattak be, összesen 270 ezer nézőnek. Ezen kívül itt vetítettek először ifjúsági és széles vásznú filmeket is.

„Amikor 1999 végén megtudtuk, hogy mindhárom mozi bezár Pécsen és először a Park Mozi fog, az szíven ütött minket. Akkoriban a mozizásnak volt egy olyan hangulata, amit nehéz szavakba önteni. Az utolsó előadáson, annak ellenére, hogy nem beszéltünk össze, minden munkatárs feketébe öltözött, úgy dolgoztuk végig a műszakot”

– mesélte Ölyüs László, aki 1984-től volt a Park mozi gépésze, egészen annak bezárásáig.

A multiplexek, vagyis a többtermes, egyszerre több film vetítésére alkalmas mozik térnyerésével az Intercom, amely a Park Mozi mellett az Apollót és az Uránia mozit is üzemeltette, az 1990-es években úgy ítélte meg, hogy nem lesz igény mindhárom, kevésbé korszerű belvárosi mozira. A vállalat az önkormányzattal lejárt szerződését követően kivonult Pécsről, így a városvezetés 1999-ben úgy döntött, hogy a három moziból csak egyet tart meg: az Urániát. Az Apollót eladja, a Park Mozit pedig zenekari próbateremnek alakítja át. Ez meg is történt, ám a Pannon Filharmonikusok által 2010-ig használt épület bő egy évtizede funkció nélkül áll. Voltak próbálkozások és születtek tervek a hasznosítására, azonban eddig egyik sem járt sikerrel. Ez nem is csoda, ugyanis hatalmas összeg kellene a romos, korszerűtlen és elhanyagolt épület felújítására.

Az önkormányzat, európai uniós forrásoknak köszönhetően 2023-ban két elhagyatott, rossz állapotban lévő épületet is felújított. A Misina-tető egykori étterméből kávézó és rendezvényterem lett, a Régészeti Múzeum pedig majdnem másfél évtized után kapta vissza régi fényét. Viszont még így is több, egykor kultikus épület van a városban, amikkel nem történik semmi, állapotuk viszont egyre romlik. Olvasóink kérésére hívjuk fel ezekre a figyelmet.

60 év mozija

Több mint száz éve, 1921. december 25-én nyílt meg a Park Mozi. Az első, ünnepi vetítésen a Robinsonok című némafilmet játszották, 8 felvonásban, zenekari kísérettel. A kezdetekben még a Felsőmalom utcából nyíló épületet Pilch Andor tervezte, akinek többek között olyan pécsi látványosságok kötődnek a nevéhez, mint a Zsolnay-kút és a Palatinus Hotel. A Park Mozi különlegességéhez hozzájárul, hogy nagytermének falait Gebauer Ernő freskói díszítették. A mozi olyan népszerűvé vált, hogy vasárnap öt, hétköznapokon pedig három előadást tartottak. A nyitás után két évvel átadták a kertmozi részt is.

Az 1970-es évek elejére azonban az épület felújításra szorult. A nyitáskor még korszerűnek számító épület berendezése elavulttá vált, a nézőszám pedig egyre csökkent. Ez vezetett el odáig, hogy 1977-ben bezárt a mozi, hogy meg tudják kezdeni az épület nagyszabású felújítását. 1981-ben már nem az olajos padlójú, szénfűtéses, szoros széksorú terem várta a látogatókat. Az új kialakítás által a nagyterem és a kertmozi egyidőben 1244 néző befogadását tette lehetővé, valamint az épületben ruhatár és büfé is helyet kapott. A jobb hangzás érdekében elhelyezett falburkolat azonban kitakarta a Gebauer freskókat, amiket a vakolat elhasználódása miatt idővel már nem is tudtak restaurálni.

A cikk témáját egy olvasónk javasolta, majd nyitott szerkesztőségi beszélgetésünkön az előfizetőink erre szavaztak. Szeretnéd, ha legközelebb a Te ötleted alapján írnánk valamiről? Küldj nekünk pécsi témát itt:

Moziból zeneterem

Az 1990-es évek végén, az új típusú mozik térnyerésével az Intercom nem hosszabbította meg a városvezetéssel a mozik üzemeltetéséről szóló szerződést. A fenntartásuk azonban üresen is nagy költséget emésztett fel, így az önkormányzat másfajta módon próbálta hasznosítani az épületeket. A Park Moziba – befogadóképessége és jó akusztikája miatt – először egy hangversenyterem kialakítását tervezték, azonban pénzhiány miatt nem tudták elkezdeni a munkálatokat.

1999. november 3-án a Fújhatjuk! című angol vígjátékkal búcsúzott közönségétől a Park Mozi. 2000 januárjától a hangversenyterem megépüléséig a Pannon Filharmonikusok Zenekarnak adták használatba az épületet. Egy évtized elteltével, 2011 elején pedig szinte egyszerre vált üressé két meghatározó kulturális intézmény: a Park Mozi és a Bóbita Bábszínház Mária utcai épülete. A Kodály Központ megnyitásával és a Zsolnay-negyed felújításával mind a zenekar, mind a bábszínház társulata új, korszerű épületbe költözhetett.

„Egészen más most a Kodály Központban dolgozni, mert más akusztikája van, ami nagyon fontos. A Park Moziban a körülmények sem voltak ideálisak, mert a mozi funkciójához készítették a különböző termeket. A két épületben a próbaterem, az öltözők és a mosdók teljesen más színvonalat képviseltek. A Kodály Központ sokkal kényelmesebb, tágasabb és korszerűbb. A Park Moziban elég volt csak körülnézni, hogy lássa az ember, hogy nem voltak olyan feltételek, mint amilyenek kellettek volna vagy amilyeneket elvárt volna egy nívós zenekar” – mondta Balogh Jenő, aki ütőhangszeresként dolgozott a zenekarban.

Az újrakezdés lehetőségei

A Pannon Filharmonikusok kiköltözése után az önkormányzat értékesíteni akarta az épületet, viszont ez azóta sem sikerült. Rövid ideig gyermektorna- és trambulinklub működött az egykori moziban, azonban a bérlők olyan átalakításokat hajtottak végre az épületben, amelyek nagyban megváltoztatták annak belső terét.

„Sajnos, ez a mozgásterápiás kezdeményezés egybefüggő térré tette a valamikori nézőteret. Kis túlzással gyakorlatilag visszafordíthatatlan változásokat hoztak létre benne, tehát nagyon nagy munka lenne visszaállítani eredeti formájába” – mesélte az épület állapotáról Pál Miklós, a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. munkatársa.

A tornaklub elköltözésével újabb évek teltek el, míg üresen állt a Park Mozi. 2016-ban azonban úgy tűnt, hogy megint megtelik élettel a tér. A Zöld Folt Közösségi Kert nevű szerveződés ugyanis egyeztetésekbe kezdett az önkormányzattal, hogy közösségi kertet alakíthassanak ki az egykori szabadtéri mozi helyszínén. A terv szerint 2017 tavaszán nyitotta volna meg kapuit az új közösségi tér, azonban az önkormányzat visszalépett az egyezségtől.

„A projekt első éveiben a Park Mozi volt az egyik első, amelyet felajánlottak nekünk. Jó ideig terveztünk is vele, nekem nagyon tetszett a helyszín, hatalmas terület és izgalmas a kialakítása. Aztán egy ponton azt mondták, hogy végül másnak adják” – mesélte a folyamatról Fatér Máté, a Zöld Folt Közösségi Kert szerveződés egykori tagja. „Sajnáltuk nagyon, utána még jó sokáig tartott, míg hasonlóan alkalmas területet találtunk. Végül egy Király utcai hátsó udvarban nyitottunk kertet.”

Mi lesz az épület sorsa?

A témában kerestük a pécsi önkormányzatot is. Vagyonértékelésük alapján az épület nagyjából 110 millió forintot ér. Az értékesítést nehezíti, hogy az épület műemléki védettségű, és ez a tény nagyságrendekkel emelné teljeskörű felújításának költségeit, bárki is akarná hasznosítani. Emellett az egykori kertmozi betonelemeinek bontása is több tízmillió forintra becsülhető. A beázások miatt a padozatban is keletkeztek problémák, ezen kívül az alagsori és a gépészeti rész, valamint a vizes blokk is nagyon rossz állapotban van. Az önkormányzat szerint olyan hasznosíthatósági megoldást keresnek, amely a pécsi közösség érdekét szolgálja, így a városvezetés csak olyan ötletet támogatna, amely a környéken jelenlévő problémákra reagál és a közösség gyarapodásáért tesz. Az elmúlt években több befektető is érdeklődött, viszont egyik sem felelt meg a feltételeknek. Mivel a terület évtizedek óta elhanyagolt állapotban van, így valamilyen módon biztosan döntést kell hozni róla a következő önkormányzati ciklusban.

Szerző: Kapás Réka