Pécsi gigaberuházások – Három példa, hogy mi baj lehet
Kodály Központ – összement. Új Vásárcsarnok – megdrágult. Pécs–Pogányi Repülőtér – kihasználatlan. Zsolnay Kulturális Negyed – na, hagyjuk is. Vagy soroljam még a problémás pécsi nagyberuházásokat? Inkább kicsit önkényesen kiválasztottam hármat az elmúlt 50 évből, amik önmagukban is tanulságosak.
#1 – Lebontották már a Magasházat
A város büszkeségének indult, de az egyik legismertebb pécsi épület egészen máshogyan lett szimbólum. Az 1976-ban átadott 25 szintes magasházról 1989-ben bizonyosodott be, hogy előbb-utóbb életveszélyes lesz. A lakókat (248 családot) három hónap alatt ki is költöztették.
A végzetes hibát kivitelezési hanyagság okozta.
Az ezzel a témával foglalkozó, igazán részletes cikkek 1990 januárjától jelentek meg a Dunántúli Naplóban, korábban csak érintőlegesen – 1-2 mondatban – szerepelt az újság hasábjain, hogy milyen komoly gondok vannak a toronyházzal. Ráadásul az első terjedelmes írás valójában a városi tanács közleménye. A napilap a városi tanács elnökének a miniszterelnökhöz írt levelét is teljes egészében lehozta, aminek a keltezését is hangsúlyozták.
Ebben a híradós összeállításban Rabb Péter, a pécsi IKV (Ingatlankezelő Vállalat) főmérnöke meg is jelöli, hogy a hézagkitöltőként használt PU-paszta kloridtartalma miatt kezdett el korrodálódni az acélszerkezet. A riportban nem hangzik el, de később az is nyilvánosságra került, hogy az építkezés során a teljes épülethez elegendő lett volna egy vödörnyi adalékanyag, amit rendeltetésszerűen használni kellett volna, és ez biztosan megakadályozta volna a katasztrófát.
A kilakoltatást követő évtizedekben az épület megmentésére gyakorlati (megerősítés) és elméleti (kollégiumként, kormányhivatalként való hasznosítás) próbálkozások is voltak, azonban 2013-ban mégis inkább a bontás mellett döntött az önkormányzat, amihez kormányzati támogatást kapott a város.
#2 – Semmi közepe: Expo Center
Míg a Magasház esetében nagyon röviden és tömören össze lehet foglalni, hogy mi okozta a katasztrófát, addig az Expo Center körüli problémákat hosszú cikkek, cikksorozatok segítségével lehet csak megismerni. Ezekből kettőt mindenképpen ajánlok, az egyik Cseri László A siker szimbólumai c. írásának egy nagyobb részlete, ami a néhai Echo – Kritikai szemle 2006. májusában (pdf) számában olvasható. A másik pedig Király András cikke, az egykor szebb napokat látott index.hu-ról, 2010-ből, ami Közkinccsé kell tenni az igazi kuplerájokat címmel jelent meg. Ezeknek a tanulságai, összegzői gondolatai:
- az Expo Centerről sose döntött a közgyűlés, a megépítésének ötlete egy szűk körhöz köthető, vélhetően Toller Lászlóhoz, Pécs volt polgármesteréhez,
- vélhetően a közgyűlési kontroll és közbeszerzési szabályok kikerülése érdekében a projektet kiszervezték egy közhasznú társaságba,
- viszont ezért nem részesülhetett európai uniós támogatásból a projekt (formai okokból elutasították), így hitelt kellett felvenni,
- eredetileg 200-300 millió forintosra tervezték a beruházást, végül 2,5 milliárd forintba került, azaz tízszeresére drágult mindössze alig néhány év alatt,
- „egy súlyosan rokkant épületet hoztak létre tervezők és kivitelezők, kalákában”,
- úgy adták át, hogy gyakorlatilag használhatatlan volt,
- a ki nem fizetett alvállalkozók egy időben tüntetést szerveztek, de elálltak tőle, mert attól tartottak, hogy többet nem jutnak önkormányzati megbízásokhoz,
- a megvalósítási tervben és a megtérülési tervben túlzóak voltak a bevételre, programokra vonatkozó elképzelések,
- viszont alábecsülték a működtetési és üzemeltetési költségeket,
- volt, aki kvázi tervezőként, megbízóként és kivitelezőként is részt vett a folyamatokban.
És, hogy mindezek után mi történt? Ennek a három (1, 2, 3) cikknek a címe összefoglalja:
#3 – Te mondd, hogy akvapark, a te hangod mélyebb
A pécsi nagyberuházások Szent Grálja. Sokan beszélnek róla, még többen szeretnék. Már-már legendák övezik, és az aktuális városvezetéseken kiválóan számon lehet kérni a hiányát. Pedig nem is ez a legtovább húzódó beruházás a város életében, de azért na. Szóval a 2022-es strandszezonban még mindig nem létező létesítmény elmúlt 10 évének története néhány évszámmal.
2012: Az önkormányzati újság szinte kész tényként kezeli, hogy német befektetők Pécsen 5-6 milliárd forintos létesítményt hoznának össze. A rendkívül optimista cikk szerint, melynek címe „Aquapark: jönnek a német befektetők", Páva Zsolt polgármester és a cég igazgatótanácsának elnöke még egy szándéknyilatkozatot is aláírt!
2015: Ahogy korábban a Balokány-strand felújításáról, bővítéséről, úgy a német befektetőkről szóló hírek is eltűntek, azonban ebben az évben több fejlemény is történt. A másfél hónap alatt lezavart Pécs 2020 konzultáción (amik valójában irányított kérdések voltak) Páváék szerint egyértelműen kiderült, hogy az aktuális uniós finanszírozási ciklusban már tényleg élményfürdőt akarnak a pécsiek. Ez az eredmény – talán nem meglepő módon – nagyon is kapóra jött az akkoriban éppen a Modern Városok Programmal turnézó kormányfőnek. Orbán Viktor a pécsi állomásán többek között ezt mondta áprilisban: „És tárgyaltunk természetesen sport és szabadidő kérdéseiről is, miután a város aquaparkot szeretne, ezért azt javasoljuk, hogy az aquaparkkal vonja, kösse össze a szabadidőközpont megépítését, és ezeket egyszerre, egy területen valósítsa meg. Ennek a részleteit is tisztázni fogjuk, az ehhez szükséges forrásokat a kormány örömmel bocsátja rendelkezésre."
2016: Decemberig kellet várni, hogy a komplexum előkészítéséhez szükséges 500 millió forintról támogatói okiratot írjanak alá. Az akvaparkkal kapcsolatos feladatokat az önkormányzati tulajdonú Pécsi Sport Nonprofit Zrt., azaz Vári Attiláék kapták meg.
2017: Egyszercsak olyan vázlatterveket tekintgetett meg a második (és egyelőre utolsó) parlamenti ciklusának vége felé járó Csizi Péter és Vári Attila az önkormányzati újság hasábjain, amik később a megvalósíthatósági tanulmányban is felbukkantak. Érdekesség, hogy ekkor a Füzes-dűlőt, az Expo Center környékét, mint helyszínt, szinte kész tényként kezelték.
2018: Az előkészítő tanulmányokból kiderül, hogy a Füzes-dűlő nem lesz jó helyszín, ugyanis költséghatékonysági, fenntarthatósági problémák vannak, a terület tulajdonviszonyai sem kellően rendezettek. Ezt követően felmerül Tüskésrét fejlesztése, amihez egy nagykozári kútból lehetne megfelelő vizet szállítani.
2019: Januárban kiderült, hogy Páva Zsolték tovább kutatnának: újabb próbafúrásokat rendelnek el, ezúttal már a volt Bőrgyár területén. Az előkészítésre szánt 500 millió forintból a fideszes városvezetés idején 350 milliót költöttek el kutatásokra, tanulmányokra, tervekre. Ráadásul a Modern Városok Programjában kötött támogatási szerződés határideje 2019. december 31. volt, ami már Péterffy Attiláék idejére esett.
2020: Így elsődleges feladat volt a határidők kitolása az új városvezetés részéről. Ráadásul Péterffyék némileg új irányba is terelnék az egész projektet. A sportberuházások koordinálására és „lobbizásra" Török Ottót találták meg, és az év végére sikerült is elérni az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, hogy tovább folytatódhasson az előkészítés.
2022: Török Ottó januári beszámolója szerint: az új pécsi elképzelés koncepciójának a kidolgozását (helyszínváltás és szállodafejlesztés) szakpolitikai szinten az EMMI és a teljes programért felelős miniszterelnökség egyaránt engedélyezte. Azóta elkészült egy koncepcióterv és egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány. A beszámoló idején még folyamatban volt a tervezési program és a geodéziai tanulmány elkészítése. Mindezek alapján szeretne majd a városvezetés nyílt tervpályázatot hirdetni.
Azt pedig már csak én teszem hozzá, hogy minderre akkor van persze lehetőség, ha pénz is lesz és nem jár úgy a város, mint a belengetett stadionnal.
Hogyan születnek meg a döntések ezekről a presztízsberuházásokról, és befolyásolhatja-e azokat egy városlakó? Miként kellene megtörténnie ezeknek a fejlesztéseknek? Gyere el megvitatni a második Közvéleményre, ami május 12-én, 17 órakor kezdődik a Reggeliben (Pécs, Király utca 23-25.). A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részletek Facebookon.
Ilyen volt az előző:
Az Emberség Erejével Alapítvány által szervezett program médiapartnere a mecseki müzli.