Európai adatok mutatják: Pécsen is egyre többet hűtünk és ez energiabiztonsági kockázatokkal jár

• A mesterséges hűtés iránti igény az 1980-as évek óta folyamatosan nő Magyarországon, ahogy Pécsen is.
• Egy harminc országot összehasonlító felmérés alapján, hazánk nyolcadik az európai rangsorban, míg országosan Baranya a hetedik legnagyobb hűtési igénnyel rendelkező megye.
• A CORRECTIVE.Europe közreműködésével néztük meg az 1979 és 2023 közötti hűtési adatokat, és azt is megtudtuk, hogy melyik mai olasz település klímájához fog leginkább hasonlítani Pécs klímája 2080-ra.
• A témában szakértőket kérdeztünk arról, hogy mit tehetünk légkondícionáló nélkül otthonok hűtéséért. 

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint 226 százalékkal nőtt az utóbbi évtizedekben a magyarországi épületek hűtési igénye, az április és szeptember között tapasztalható egyre nagyobb hőség miatt. A Royal Meteorological Society előrejelzése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása és a bolygó felmelegedése miatt Európa hűtési igénye a 21. század alatt megnégyszereződhet. Azonban, míg télen különböző energiaforrásokat használunk otthonaink fűtésére, addig a nyáron használt légkondicionálók nagyrészt csupán árammal működnek, ami az energiahálózat túlterheléséhez vezethet. 

Az EEA éghajlati adatainak elemzése alapján Közép-Európában egyre magasabb az átlaghőmérséklet, a napsütéses időszakok egyre szélsőségesebbek, ami növeli a regionális energiahálózatok terhelését. „Mind a hűtési, mind a fűtési időszakokban az energiacsúcsok előfordulása jelenti az egyik problémát" – fogalmazott Dominic Royé, a Climate Research Foundation kutatója és adattudományi szakértője a CORRECTIV.Europe-pal folytatott beszélgetés során. Míg télen különböző energiaforrásokat használunk a kellemes benti hőmérséklet fenntartására, a légkondicionáló rendszerek többsége kizárólag villamosenergiával működik. „Szélsőséges hőmérséklet esetén a rendszer veszít hatékonyságából – ugyanakkor a villamosenergiával történő fűtés vagy mesterséges hűtés növeli az energiaigényt. Ezzel már ma is a hálózat túlterhelését kockáztathatjuk " – figyelmeztetett Royé.

Európai és országos szinten is forróak a nyaraink

Extrém hőhullámok, erdőtüzek, árvizek. Az utóbbi hónapok eseményei rámutattak arra, hogy mire számíthatunk a jövőben, ha nem teszünk minél előbb a klímaváltozás ellen. A 2024. júniusi globális átlaghőmérséklet csúcsot döntött a mérések kezdete óta, júliusban pedig a leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot éltük át. A júniusi globális átlag 1,5 Celsius-fokkal, a 2023 júliusától 2024 júniusáig tartó periódus globális átlaghőmérséklete pedig 1,64 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. A tartós hőhullámokkal szemben egyre többen védekeznek otthoni klímával: a dinamikusan fejlődő iparág által már a bolygó lakosságának 35%-a rendelkezik légkondicionált otthonnal. Ehhez képest Magyarország a világátlag alatt helyezkedik el, – a 2022-es népszámlálási adatok szerinti 27,6%-os átlaggal – azonban így is egymillió háztartásban található légkondi hazánkban. 

„A klímának a bentről elvont hőt valahol le kell adnia, így csupán átcsoportosítjuk a hő helyét bentről kintre, ahol eleve melegebb van. Ez egy öngerjesztő folyamat, mert minél melegebb van kint, annál több klímát kell használni” – mondta Baranyai Bálint építész, a PTE Mérnöki és Informatikai Karának adjunktusa. „Nyilván, vannak olyan szituációk, amikor nincs más megoldás, mint hogy hűtenünk kell egy épületet. Azokat a lehetőségeket kell megtalálnunk, amelyek által ezt fenntarthatóan tudjuk kivitelezni. Meg kell próbálnunk alkalmazkodni ehhez a szituációhoz, tágítani a komfortzónánkat, enélkül nem fog menni, mert nem fogjuk tudni fenntartani az egyre gyarapodó klímaberendezéseket.”

Európában 1990 óta megkétszereződött a légkondicionálók száma, azonban az épületek hűtési igénye ezidő alatt négyszeresére emelkedett. Az egyre melegebb és hosszabb nyarak miatt pedig szinte minden országban megnőtt az úgynevezett hűtési foknapok száma. Ezáltal tudhatjuk meg, hogy egy év alatt összesen hány fokot kellett visszahűtenünk otthonunkat ahhoz, hogy az épület az emberi szervezet számára komfortos legyen, vagyis elérje a 22 Celsius-fokot. A módszer által következtethetünk egy régió vagy egy ország nyári hőhullámainak intenzitására is.

A CORRECTIVE.Europe segítségével jutottunk hozzá az erről szóló európai és hazai adatokhoz, amelyekből megtudtuk, hogy míg Magyarország Európa harminc országából a nyolcadik helyen áll az 1979 és 2023 közötti időszak mérései alapján, addig Baranya megye a hetedik az országos rangsorban. 

Európában Máltán, Cipruson és Görögországban a legmagasabb évente a hűtési foknapok száma, a legalacsonyabb pedig Írországban, Dániában és Norvégiában. Az országos adatok tükrében pedig jelentős eltérés van az egyes régiók között: a hőség leginkább Csongrádban (+116), Békésben (+111) és Hajdú-Biharban (+105) emelkedett, legkevésbé pedig Nógrádban (+47), Zalában (+59) és Vas megyében (+63). Magyarországon a hűtési foknapok száma 87-tel nőtt 2014 és 2023 között az 1980-as évekhez képest, Baranya megye pedig 92 nappal 181%-os növekedést mutat az utóbbi évtizedekben.

Amennyiben ilyen ütemben halad a régió felmelegedése, úgy egy térképes előrejelzés szerint 7,1 Celsius-fokkal melegebb és 17,8%-kal szárazabb lesz nyaranta a pécsi időjárás 2080-ra.

Külföldi összehasonlításban pedig az Olaszországban lévő Budrio település mai éghajlatára fog hasonlítani hatvan év múlva Pécs időjárása. 

Hogyan hűtsünk klíma nélkül?

Az épületszektor az Európai Unió teljes szén-dioxid kibocsátásának 36%-áért, energiafelhasználásának pedig 40%-áért felel. A hazai elavult lakó- és középületek korszerűsítése azért is lenne fontos, mert így évente az energiafogyasztásunk 16%-át tudnánk megtakarítani. A magyarországi épületekre vonatkozó mutatószámok szinte minden tekintetben az unió legrosszabb értékei között szerepelnek, amelyek nemcsak a téli fűtési, hanem a nyári hűtési szezonra is jelentősen kihatnak. A Szegedi Tudományegyetem kutatása szerint az épületekhez köthető energiafogyasztás és szén-dioxid kibocsátás csökkentése csak az ingatlanállomány modernizációjának felgyorsításával, a megújuló energiákra, így a napenergiára támaszkodva lehetséges. 

„Nyáron a klímahasználatot viszonylag jól le tudná fedni a napelemes rendszer, mert akkor van a csúcstermelése, viszont a fűtési szezonban sokkal nagyobb a probléma, mert télen nem tudja fedezni az energiát a napelem, így a hálózatból kell, ami a jelenlegi rendszerrel elég drága megoldás” – mondta Baranyai Bálint építész, hozzátéve, hogy nem a klíma az egyetlen jó megoldás a házak hűtésére.

„Míg egy belső árnyékoló, egy sötétítő nagyjából 30%-ot tud felfogni a kinti hőségből, addig egy külső árnyékoló 80%-ot javíthat a hűtési igényen.” 

Egyéni tudatossággal is jelentős javulást érhetünk el abban, hogy kizárjuk otthonainkból a hőséget. Lettner Gabriella környezeti nevelő, az Ökováros-Ökorégió Alapítvány titkára és a Pécsi Zöld Kör elnöke szerint a légkondival az a baj, hogy nem tartós a hatása. Habár aktív hűtést biztosít, de energia-befektetés nélkül nem működik. Ennél sokkal hatásosabbnak, elengedhetetlennek tartja azonban az árnyékolást és a praktikus megoldásokat. „Ha van kertünk, legjobb a füvesítés és a fásítás, főleg lombhullató fák esetén, amelyeknek nagy a levélfelülete. A fák nem csak az árnyékolásban tudnak segíteni, hanem párologtatással is, ami hőelvonással jár. Egyébként pedig, ha van rá lehetőségünk, csináltassunk redőnyt vagy használjunk hőszigetelő függönyt, figyeljünk oda arra, hogy milyen színűre festjük a házunkat vagy éppen milyen színű követ szórunk elé. A sötét burkolatok fokozzák a kinti meleget.”

Baranyai Bálint hozzátette, hogy szerinte bátran merjünk praktikákat ellesni a természeti népektől arról, hogy ők hogyan alkalmazkodnak az extrém időjárási körülményekhez. “Az adaptációt újra kell tanulni, és nyilván vannak határok, de ezeket fel kell tárni, hogy tudjuk, meddig vagyunk képesek és hajlandóak rá” – mondta. Szerinte a természet képes alkalmazkodni, azonban ahhoz sokkal több idő, akár több száz év is szükséges. Valószínűleg lesznek olyan fajok, amik képesek lesznek igazodni ehhez a hosszabb, szárazabb és melegebb időszakhoz, és ezt a természet el fogja intézni, ha hagyjuk neki és nem avatkozunk közbe.

Szerző: Kapás Réka

Klímasorozatunk korábbi részei: