Tüdőszanatórium, a Magyar Rádió és Televízió pécsi stúdiói, István-akna. Négy egykor meghatározónak számító épület, amik üresen állnak, állapotuk egyre romlik. Sorozatunkban olvasói kérésre nézzük meg ezeknek a helyeknek a történetét, jelenét.

Tüdőszanatórium

A pécsi tüdőszanatórium építésének terve a két világháború közötti időszakig nyúlik vissza. Egy 1939-es cikk szerint ugyanis Horthy Miklós tíz éves kormányzásának alkalmából törvénybe foglalták egy tüdőszanatórium létesítését a Mecsekben. Az építkezés azonban elmaradt és egészen 1963-ig kellett várni a 300 beteg befogadására képes létesítmény átadására.

Az öthektáros területen fekvő intézménynek nagy szerepe volt a tuberkulózis visszaszorításában. Háber József, aki 1963-tól 1985-ig volt a klinikaigazgató, az intézmény részévé tette az I. számú Belklinika tbc-osztályát is. A tuberkulózis kezelésének hatékonysága miatt a klinika feladatköre idővel átalakult, így más tüdőbetegségek gyógyítására került a hangsúly. 1986-ban a bővítések hatására 42 ágyas kardiológiai rehabilitációs osztályt is indítottak az intézményben.

A több évtizedes szolgálat és a szakmai sikerek ellenére a kórház milliárdos nagyságrendű adósságot halmozott fel a kétezres évek elejére. 2007-ben vetődött fel először, hogy az akkori városvezetés a szanatórium egészségügyi intézményként történő értékesítésével tömné be a költségvetésben tátongó lyukat. Ekkor kezdődött meg az ápolási ágyak számának csökkentése, majd az épület fokozatos kiürítése. Végül 2009. január végén szűnt meg a tüdőszanatórium, azóta funkcióvesztetten és üresen áll az épület.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) modellváltását követően azonban fordulat állt be az egykori klinika sorsában. 2021 áprilisában jelent meg a Magyar Közlönyben a modellváltó egyetemeknek és alapítványaiknak szánt ingatlanok listája. Így derült fény arra, hogy az egykori tüdőszanatórium épületét a PTE vagyonkezelő alapítványa kapta. Emailben felkerestük az illetékes szervet, akiktől azt a választ kaptuk, hogy „az alapítvány az ingatlan olyan jellegű hasznosítására törekszik, amely szolgálja a város és a régió érdekeit, és minél több ember számára hasznos lehet majd. Ehhez folyamatosan keresi lehetséges befektető partnereit.”

A válasz alapján tehát még nincs konkrét terv az épület hasznosítására, azonban a jövőbeli befektető keresése folyamatban van.

A Magyar Rádió és Televízió pécsi stúdiói

1953. január 12-én sugárzott először adást a Magyar Rádió pécsi állomása, a Szent Mór utca 1. szám alatt álló stúdióból. Az első években másfél órás magyar és szerb-horvát nyelvű műsor idővel két és fél óra hosszúra bővült, és 1956. december 31-től már német nyelven is sugároztak. A majdnem 60 éven át működő pécsi stúdió számított a vidékiek közül a legnagyobbnak, az adó 2012. december 21-én szólalt meg utoljára.

A Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiójának első adását 1976. november 24-én sugározták. A Majorossy Imre utca 6. szám alatt álló épületben a városi tévénézés történetében egyedülállónak számító újítások történtek. Itt indult az első nemzetiségi műsor 1978-ban, valamint a pécsi körzeti stúdióban alkalmaztak először jeltolmácsot és kerekesszékes műsorvezetőt is.

A Magyar Rádió vidéki stúdiói a televízióval párhuzamosan üzemeltek. Önálló frekvenciájuk és műsoruk volt, emellett pedig országos műsorokban is közreműködtek. Először 2009-ben vetődött fel az állami médiában tervezett leépítés és egy újfajta struktúra kialakítása. Habár a leépítések valóban elkezdődtek, csak 2011-ben indult el a körzeti tévék bezárása, ekkor szűnt meg a pécsi adás is, amit egy év múlva a körzeti rádió is követett.

Az egykori tévé és rádió épületére vonatkozó kérdéseinkre a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA) azt a választ kaptuk, hogy a Majorossy Imre utcában található egykori tévé épületét a Magyar Televízió 2005-től a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV Zrt.) bérelte. Az MTVA megalakulásakor a helyi rádió és tévé gyártási tevékenységei hozzá kerültek. Az átalakítás okán a szerkesztőségeket összevonták az egykori rádió Szent Mór utcai épületében. A Majorossy utcai ingatlan bérleti szerződését az MTVA végül 2012-ben felmondta, így az épület 2013-ban visszakerült az MNV Zrt. tulajdonába. Egy 2015-ös kormányhatározat alapján az MTVA feladatellátásához nem szükséges ingatlanokat az MNV Zrt. részére adták át, így a Szent Mór utcai épület is erre a sorsra jutott 2018-ban.

A MNV Zrt.-t is felkerestük, hogy megtudjuk, mi lesz a két épület sorsa, azonban válasz azóta sem érkezett tőlük.

István-akna bányatelep

Az egykor építészeti remeknek számító és ma is műemléki védelem alatt álló István-akna bányatelep 1925-ben nyílt meg. Egyedisége, hogy az épületegyüttes középpontjában álló aknatoronyból összesen három épült a világon. A láthatóvá tett tartószerkezetek pedig itt jelentek meg először a hazai ipari építészetben. Az akna területén egyedülálló ipar műemléki épületek állnak.

A hazai bányák közül a mecseki kőszénbányászat üzemeltette a legmélyebbről termelő bányákat. A hat méter átmérőjű akna mélysége 638 méter volt. Az évtizedeken át meghatározó bányatelepet azonban 1998-ban bezárták, amikor a kőszénbányászat is befejeződött. 

A bezárása után magánkézbe került István-akna területére korábban nagyszabású turisztikai fejlesztéseket terveztek, azonban a tulajdonos 2008 decemberében – feltehetően a gazdasági válság hatására – minden tevékenységet leállított. A beruházás 10 milliárdos nagyságrendű lett volna, de így mégsem épülhetett luxusszálloda, idősek otthona, konferenciaterem, uszoda és wellness központ sem. Azóta a terület – aminek a földhivatali tulajdoni lap szerint jelentős része magánkézben van – őrizetlen, nincs különösebb akadálya a szabad bejárásnak és alkotásnak.

Szerző: Kapás Réka

A sorozat korábbi részei: