Közösségi szemléletre, a közlekedési morál és az úthálózat javítására lenne szükség a biztonságosabb rollerezéshez
„Szerintünk nem szükséges a KRESZ vizsga, mert a mi rollereinkkel való közlekedés nagyjából a biciklis közlekedésnek felel meg, és biciklire sem tartjuk szükségesnek a KRESZ vizsgát. Inkább a közlekedési morál javítását, az utak minőségének javítását, a bicikliút hálózat fejlesztését és karbantartását tartjuk nagyon fontosnak amellett, hogy az embereket tudatos és közösségi szemléletű közlekedésre kell tanítani gyerekkortól fogva” – válaszolta megkeresésünkre Bakarecz Tamás, a Hopp Mecsek Kft. vezetője.
Tavaly szeptemberben indult el Pécsen a közösségi e-roller szolgáltatás, vagyis a Hopp. Az önkormányzat nyílt pályázati felhívására a legkedvezőbb ajánlatot a Hopp Mecsek Kft. tette, így jelent meg Magyarországon a világszerte franchiseként működő izlandi Hopp, amelyet a kezdetek óta nagy érdeklődés övez. Ennek egyik oka lehet, hogy az országban Pécsen lett a legolcsóbb az e-roller-bérlés, más városokhoz viszonyítva akár fele akkora percdíjjal. A ma már 500 darabos járműállománnyal és 75 parkolóval működő szolgáltatás új tényezővé vált a pécsi közlekedésben, amelyet olyan szigorításokkal próbálnak biztonságosabbá tenni, mint a sebesség korlátozása: a maximális 25 km/óra mellett városszerte kilenc lassú zónát jelöltek ki, ahol 10 km/órára lassítja magát a jármű.
Ezzel szemben a saját tulajdonban lévő, nagy teljesítményű e-rollerek akár 80 km/órára is felgyorsulnak, amely jóval nagyobb kockázattal jár.
Balesetek, kitiltások, biztosítások
Az e-rollerek megjelenése óta folyamatosan emelkedik világszerte az ezzel összefüggő balesetek száma: az Egyesült Királyságban 2022-ben megháromszorozódott a halálos kimenetelű e-rolleres balesetek gyakorisága; Németországban 2020-ra 2100 balesetet regisztráltak e-rollerrel összefüggésben, ami 2022-re 7600-ra emelkedett. Ez ahhoz vezetett, hogy több európai országban módosították a közlekedési eszközre vonatkozó szabályozásokat. Tavaly Párizsból és Máltáról, idén pedig Madridból tiltották ki a bérelhető e-rollereket, Bécsben pedig korlátozták azok használatát bizonyos közterületeken.
A világszerte jellemző tendencia alól azonban Magyarország sem kivétel: hazánkban július végéig 320 olyan baleset történt, amelyben érintettek voltak e-rollerrel közlekedők. A sajtó csak a nyár folyamán több ilyen esetről számolt be: májusban rollerest gázolt a 49-es villamos Budapesten, majd Nyírtelken halálos balesetet szenvedett egy középkorú férfi, aki elesett e-rollerével. Júniusban bukósisak és védőfelszerelés nélkül száguldott 75 km/óra sebességgel egy e-rolleres az M5-ös autópályán. Júliusban pedig életveszélyesen sérült meg egy e-rollerrel közlekedő utas, amikor busszal ütköztek, ugyanis a roller vezetője nem tartotta be a KRESZ szabályait.
Habár a kisebb teljesítményű e-rollerek csupán 25 km/óra maximális sebességre képesek, azonban a nagy teljesítményűek akár a 70-80 km/órát is elérhetik. Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője szerint az e-rollert használók gyakran hiányos KRESZ-tudásuk miatt nincsenek tisztában járműveik menetdinamikájával, amely jelentős veszélynek teszi ki őket. Azonban nem csupán a közlekedési szabályok ismeretének hiánya okozhat súlyos balesetet: a járművek kerekei úthibában, villamossínen vagy akár macskakőben is elakadhatnak, a védőfelszerelés nélküli közlekedés pedig növeli az arc-, a kulcscsont-, a boka- és a kéztörés kialakulásának kockázatát is. Az egyre gyakoribb balesetek miatt július 16-tól bevezették hazánkban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást a mikromobilitási eszközökre, köztük a 25 km/óra teljesítmény feletti, valamint a 25 kilogramnál nehezebb e-rollerekre is, amely előírás az alacsony, évi 10 ezer forintos biztosítási díj ellenére is érdektelenségbe fulladt.
Bekerülhet az új KRESZ-be az e-roller is
Habár az e-rollerek még nem szerepelnek az 1975 óta érvényes, többször módosított KRESZ-ben, így egységes álláspont sincs szabályozásukról, azonban a Kúria 2022-es jogértelmezése egyértelművé tette, hogy az ittas járművezetés rollerrel is elkövethető: 0,5g/l véralkoholszint felett bűncselekménynek minősül és akár 10 évig terjedő járművezetéstől való eltiltást is eredményezhet. Ezt leszámítva eddig nem volt egységes meghatározás az e-rollerek használatára vonatkozóan, azonban a 2025-ben várható új KRESZ-ben külön jogszabályban foglalkoznának a mikromobilitási eszközökkel. A tervezet szerint a kisebb teljesítményű rollerekre a kerékpáros szabályok vonatkozhatnak a jövőben, így használatukat nem kötnék jogosítványhoz, kötelező biztosításhoz vagy védőfelszereléshez. Ezeket az e-rollereket 12 évnél idősebbek vezethetnék a kerékpároknak kijelölt területen, főútvonalra pedig csak akkor hajthatnának ki, ha ott kerékpáros felfestés is lenne, ebben az esetben már kötelező védőfelszereléssel. Az erősebb e-rollerek nagy részét a segédmotoros-kategóriába sorolnák, vagyis a júliustól kötelező biztosítás mellett előírás lenne a bukósisak használata is, a legnagyobb elérhető sebességet pedig 40 km/órában határoznák meg. Ezek a járművek nem közlekedhetnének a gyalog- és kerékpárúton, járdán és kerékpársávon, lakott területen kívül pedig nem használhatnák a kerékpárutat.
A mikromobilitási eszközök és a gyalogosok védelmére pedig bevezetnék a védelmi sáv fogalmát, amelyhez az úttest szélén egy egy méter széles képzeletbeli területet határolnának el. Ezt irányváltoztatás és elsőbbségadás szempontjából külön sávként kezelnék. Az új rendszerbe ezen kívül bekerülhet a megfelelő oldaltávolság fogalmának pontosítása is, amely a sérülékeny közlekedők védelmét szolgálná: amennyiben a kerékpárosokat vagy rollereseket előzni szándékozó jármű 50 km/óra sebességgel haladna, úgy köteles lenne legalább egy méteres oldaltávolságot tartani, míg nagyobb sebességnél ez 1,5 méter oldaltávolságot jelentene. Az új KRESZ célja, hogy olvashatóbb, könnyen értelmezhető legyen, és jobban illeszkedjen a mai közlekedési viszonyokhoz.
Szerző: Kapás Réka
