Ezért nincs kétkísérős szülés Pécsen – Interjú Kovács Kálmán András klinikaigazgatóval

Petíció indult Pécsen januárban, hogy ismét engedélyezzék az apa és egy dúla egyidejű jelenlétét a vajúdás alatt a klinikán. Aláírásgyűjtés azonban nem csak itt, hanem számos más vidéki és fővárosi intézmény gyakorlata kapcsán elindult, amiről korábban átfogó cikket írtunk. A témában megkérdeztük a pécsi klinikaigazgatót, Kovács Kálmán Andrást, akinek a helyi petíciót címezték.

Mi a véleménye a petícióban megfogalmazott kérésről, a dúla és az apa együttes jelenlétéről?
A Covid előtt az volt a gyakorlat, hogy valakinek szólni kellett, nem kérvényezni, de szólni, ha valaki pluszban be szeretett volna jönni. Három éve vagyok igazgató, a Covid előtt nem én voltam, de azóta engem még senki nem keresett meg személyesen, hogy ilyen irányú kérése lenne a klinika felé. A jogszabály szerint egy embert vagyok köteles beengedni. Többet is beengedhetek, de ha egyszer valakit beengedek és többen is jönnének, akkor tömeg alakulhat ki a szülőszobán. Ez az egyik, ami elkerülendő nálam. Másrészt pedig ki a dúla? Egyetlenegy akkreditált dúlaképzés sincs ma Magyarországon. A másik problémám pedig, hogy hála istennek, sikerült kivezetni a hálapénzt, meg mindenfajta pénzes rendszert a klinikáról. Ha visszamegyek a korábbi időkbe, az anyuka ott fizetett mindenkinek és ezt a rendszert mi nagyon nem akarjuk. Végre teljesen tiszta dolgok vannak, nagyon jó, hogy nem maszekolunk itt a klinikán. Sokkal jobban lehet így ellenőrizni a folyamatokat. Minket is ellenőriznek és a szülésznőknél sincs semmilyen nem hivatalos pénz. Viszont a dúla az bizony pénzért fog bejönni. Így az állami intézménybe megint bekerül a pénz, miközben arról volt szó, hogy ezt megszüntetjük. Erről még nincs semmilyen hivatalos állásfoglalás, sem a szakmai kollégiumunk szülésztársadalmának részéről, sem az OKFŐ-től (Országos Kórházi Főigazgatóság – a szerk.). Ők sem tudnak ezzel a problémával egyelőre mit kezdeni, hogy hogyan tegyünk egy állami intézménybe egy maszekoló embert? Ha nekem egyszer azt mondják majd, hogy ez rendben van, akkor nem fogok elzárkózni, de egyelőre még nem tudok ezzel a kérdéssel mit kezdeni…

A hálapénz kivezetése óta hogyan alakult át a szülészeti ellátás a pécsi klinikán?
Ügyeletben látjuk el a szülő nőket. Amióta így csináljuk, jelentősen lecsökkent mind az oxitocin, mind a gátmetszés aránya és emelkedett a gátvédelem. A gerincközeli érzéstelenítés gyakorisága is csökkent. Habár régen még azt kellett aláíratni a vajúdó nővel, ha valaki nem kéri a gerincközeli érzéstelenítést, én ezt kivettem és már fel sem ajánljuk, hacsak a szülő nő nem kéri külön. Sok pozitív dolog történt, mióta átálltunk erre a rendszerre. Lassan harminc éve szülészorvos vagyok, így viszonylag sok szülést vezettem már le és látom, hogy mennyit fejlődött ez az egész az elmúlt években, mióta nincs bejárkálás, egyikünk sem siet, nem erőltetjük a szülést. Mi bababarátok vagyunk, hagyjuk vajúdni a nőt. Nekem az az álmom, hogy leginkább háborítatlan szülés legyen és nagyon szépen haladunk efelé. Látom a számokat is, hogy mennyit javulunk minden alkalommal. Nemrég pedig átalakítottuk a szülőszobákat, hogy minél barátibbak, családiasabbak legyenek. Épp elbírálás alatt van egy pályázatunk, ahol egy Születés Házát szeretnénk megvalósítani.

A Születés Háza miben lenne más, mint a kórházi szülészeti ellátás?
A Születés Háza hasonlítana legjobban az otthon szülésre, mert sokan akarnak otthon szülni. Ez viszonylag nagy területen, kisebb szobaszámmal működne. Így a szülőszoba helyett egy otthoni környezetet tudnánk megteremteni, ahol lenne egy szoba és hozzá tartozó fürdőszoba is. Itt a null rizikójú terhesek tudnának vajúdni és csak akkor kellene odamennie a szülésznőnek, ha valami probléma merülne fel. Az lenne a nagy előnye, hogyha bármi komplikáció fellépne, akkor azonnal át tudnánk hozni a szülőszobára a vajúdó nőt és közbe tudnánk avatkozni, ha szükséges. Úgy tudom, hogy mi lennénk az első kórház az országban, ahol lenne Születés Háza. Jelenleg a projekt elbírálására várunk, elméletileg elég pozitív a visszajelzés. Nagyon igyekszünk, hogy minél emberközpontúbbak legyünk és minél jobban segítsük azt, hogy az anyukák itt jól érezzék magukat.

Mi a véleménye az otthon szülésről?
Egyáltalán nem vagyok az otthon szülés ellen. Nem az otthon szüléssel van baj, hanem azzal, hogy ha valami komplikáció lépne fel, akkor hogyan kerülne ide hozzánk az anyuka? Ha Pécsen van valahol egy otthon szülés, akkor hamar ide tud érni a klinikára, de hogyha valaki messzebbről érkezik, ahol mondjuk az út sem jó, akkor ő hogyan fog tudni bejutni hozzánk? Egy szülésnél mindig tud történni valami. Mi annyit tudunk mondani, hogy itt vagyunk háttérként és ha valamilyen komplikáció fellépne, nagyon sok szeretettel várjuk a klinikán a vajúdó nőket akkor is, hogyha otthon szülésről van szó.

Milyen magas a klinikán a szülés közbeni beavatkozások aránya?
Minket nehéz összehasonlítani más kórházakkal, mert a Dél-Dunántúlon az összes koraszüléssel mi foglalkozunk, így ezen a klinikán nagyon magas a koraszülött arány. A koraszülésnél pedig aktívnak kell lennünk. Ott nincs háborítatlan szülés. Az alacsony rizikójú szüléseknél viszont számon kérem, ha beavatkoznak a kollegáim. Ezt így nagyon jól lehet ellenőrizni. A reggeli referátum során a kollégáimnak be kell számolniuk arról, hogy hány szülés volt és azok hogyan alakultak. Ha bekötöttek oxitocint, csináltak gerincközeli érzéstelenítést, volt gátmetszés vagy burokrepesztés, meg kell magyarázni, hogy miért. Van olyan, hogy ezek indokoltak, de magyarázatot kell adni rá.

Egyébként az a normális szülés, hogy nem zavarjuk a nőket, de nekünk a múlt rendszere miatt ezt tanulnunk kell.

Amikor én idekerültem, akkor 60-65% volt a gerincközeli érzéstelenítés aránya, ma már ez a szám 50% alatt van. Most már az a cél, hogy a beavatkozások aránya minél alacsonyabb legyen. Szerencsére az anyukák is képzettek, van nálunk több szülésfelkészítő tanfolyam, ahol elmondjuk, hogy milyen lehetőségeik vannak.

Mit gondol, milyen a megítélése a Pécsi Szülészeti Klinikának?
Remélem, hogy most jó a vélemény a szülészetről. A Szülészeti Klinika egy nagyon nagy forgalmú klinika, több mint 20 ezer pácienst látunk el egy évben. Van egy meddőségi centrumunk, egy genetikai központunk, a Dél-Dunántúlon az összes esetet mi látjuk el. Rengeteg embert a progresszív betegellátás keretében innen a környékről kapunk, de akár Zalaegerszegről, Siófokról, Székesfehérvárról, ellátási területen kívülről is érkeznek hozzánk páciensek. Volt, hogy Debrecenből kaptunk beteget. Vannak olyan beavatkozások, amik csak itt történnek Magyarországon, amire nagyon büszkék vagyunk. A pécsi Szülészeti Klinika nagyon sok mindenben első, a szülészeti és a nőgyógyászati része is, és mind a mai napig egyedülálló dolgokat tudunk csinálni. Tudom, hogy hol vannak problémák és hol kell javítanunk, de azt gondolom, hogy alapjaiban véve azért pozitív a hozzáállás. 

Szerző: Kapás Réka

Kerekasztal-beszélgetést szervezünk február 29-én 17 órától a Reggeliben, ahol szó lesz a petícióról és a magyarországi szülészeti viszonyokról. Résztvevők: a pécsi petíció elindítója, Szemerei-Bergics Eszter, a TASZ szülészeti jogokkal foglalkozó munkatársa, Lebedi Réka Dóra, valamint Bóni Tünde védőnő, szülésznő, dúla és független bába is. A beszélgetést Kapás Réka, a Mecseki Müzli újságírója moderálja.