Nincs elég klímás busz Pécsen, de lenne megoldás
Az idei tartós hőség különösen nagy kihívás elé állította a Pécsen tömegközlekedőket. A Tüke Busz alacsony állami finanszírozása kihatással van az egyre öregedő járművekre is, amelyeknek csak negyede klimatizált. Cikksorozatban foglalkozunk a pécsi klímahelyzettel, az első részben a tömegközlekedést vizsgáljuk.
„Az elmúlt évek tendenciája, hogy a közösségi közlekedés finanszírozásából az állam fokozatosan vonul ki, így az önkormányzatra és az utasokra évről évre egyre nagyobb teher hárul” – olvasható Tüke Busz Zrt. 2023-as évről szóló beszámolójának üzleti jelentésében.
A 2010-ben bejegyzett busztársaság az egyetlen tömegközlekedési alternatíva Pécsen. Ahogy már korábban írtuk, az önkormányzati tulajdonban álló Tüke működtetése veszteséges, ugyanis a bevételek kevesebb mint fele származik csupán a jegy- és bérletértékesítésből, illetve a diákok és a nyugdíjasok utaztatását támogató állami szociálpolitikai menetdíjból. A fennmaradó 58% nagyrészt önkormányzati finanszírozásból érkezik, amely nélkül csupán a jegyárak drasztikus emelésével lehetne fenntartani a szolgáltatást. A Tüke anyagi nehézségei megmutatkoztak az utóbbi időben a sofőrök bérkövetelése miatti sztrájkokban, az ebből adódó járatkimaradásokban, a folyamatosan növekvő szakemberhiányban (#82) és az elöregedő járműállományban is. A társaság 2023-as beszámolójának kiegészítő melléklete szerint, a 160 üzemben lévő autóbusz átlagéletkora 14,4 év. A régi buszflotta nagy része pedig klímával nincs felszerelve. A Tüke szerint összesen negyven autóbusz rendelkezik légkondival, amely az állomány csupán 25%-át jelenti.
Országos probléma, helyi tünet
A klíma nélküli buszozás a kánikulában nemcsak Pécsen probléma. A budapesti tömegközlekedés során tapasztalt 40 fokos hőségről már a 24.hu is beszámolt, tavaly pedig a Szabad Európa készített országos buszkörképet, az egyes települések klímás járatairól (és azok hiányáról). A lista élén Budapest állt, ahol két évvel ezelőtt már csak a járatok 2%-ában nem volt klíma. A vidéki városok közül pedig két pozitív példa Salgótarján és Miskolc, ahol a klimatizált buszok száma közelít a 90%-hoz. Azonban az országos összehasonlításban találni olyan településeket is, ahol teljesen más a helyzet. A cikk szerint Nagykanizsán és Szekszárdon egyetlen busz sincs felszerelve légkondicionálóval és habár Békéscsabán már két busz rendelkezik vele, de két éve még ott sem lehetett klimatizált járműre szállni. Ebből is látszik, hogy a közlekedési szolgáltatás alulfinanszírozottsága nem csak helyi, hanem országos szintű probléma.
„A régi buszok egy részében nincs légkondicionáló, pedig a XXI. században minimum elvárás, hogy legyen klímaberendezés a buszokon. Ez nemcsak a sofőrök számára fontos, hanem az utasok szempontjából is” – nyilatkozta a Szabad Európának Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) elnöke.
A légkondicionált buszokra azért is lenne nagy szükség, mert magas hőmérséklet esetén a buszok szellőztetése sem jelent érdemi megoldást, a tartósan melegben utazás pedig veszélyeztetheti az utasok egészségét. A hvg.hu mérései alapján akár hat fokkal is melegebb lehet egy klíma nélküli jármű utasterében, ami 36-38 fokos kinti hőmérséklet esetén már az életveszélyt jelentő kategóriához közelít. A tartós kánikula manapság azonban már nem ritka jelenség, amit bizonyít, hogy idén júliusban volt a modern mérések kezdete óta a leghosszabb és legintenzívebb hőhullám Magyarországon. Az elhúzódó meleg során többször rendeltek el hőségriadót, amelynek kritériuma, hogy a napi átlaghőmérséklet legalább három napig 27 °C feletti legyen. A tartósan hőhullámos időszakok pedig jelentős egészségügyi kockázattal és többlethalálozással járnak. Éppen ezért az USA egyes államaiban már alapjoggá vált a klimatizált otthon (#149), azonban Magyarországon még a légkondicionált közösségi közlekedés is luxusnak számít.
Ez jelentheti a megoldást
A pécsi közösségi közlekedés minőségének javításáért és fenntarthatóságáért a Tüke Busz és a városvezetés egy „dekarbonizációs tervet” dolgozott ki. A három ütemben megvalósuló projekt szerepel a 2021-ben megjelent Pécs Megyei Jogú Város Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervének (SECAP) leírásában is. A tervezet szerint 2030-ra elérnék a buszflotta teljes elektromos átállását, amely a buszállomány egészének klimatizálását is jelentené. A projekt első ütemében sikerült elérni a kitűzött célt, ugyanis 2020-ban üzembe helyeztek 10 darab BYD K9UB típusú elektromos szóló autóbuszt, amelyet a Tüke Busz meg is vásárolt. A második ütem azonban már nem maradéktalanul valósult meg. A leírás alapján 50 darab mini, szóló és csuklós e-buszt szereztek volna be 2023-ig, azonban e helyett csupán 8 darab Mercedes-Benz eCitaro típusú szóló elektromos járművet tudtak üzembe helyezni a Zöld Busz Program keretén belül. A Tüke Busz Zrt. a Mercedes eCitaro típusú elektromos buszokat megvásárolta, míg a BYD típusú elektromos buszokat bérli a pécsi önkormányzattól, határozott idejű, 6 évre szóló bérleti szerződéssel. Az idei évben is megjelent egy zöld buszos pályázati lehetőség (#151), a HUMDA Zrt. kiírásában, azonban a forráshiánnyal küzdő állami cég végül csak egy projektet tudott támogatni: a V-Busz Veszprém Közlekedési Kft. nyert. A pécsi fenntartható tömegközlekedési programnak a végső célkitűzése az, hogy 2030-ra a teljes dízelüzemű flottát lecseréljék elektromosra.
Frissítés: A cikk megjelenését követően mégis válaszolt a Tüke Busz Zrt., az egy hónapja elküldött kérdéseinkre. A társaság leírása alapján a jelenlegi teljes buszállomány 159 járműből áll, amelyekből a Credo, a BYD, a Mercedes eCitaro és a Volvo 7900A típusú járművek rendelkeznek klímával. A korábban beszerzett járművekben nincs légkondicionáló és az utólagos beszerelés is nagy költséget jelentene. A társaság célja, hogy a buszparkot ütemezetten cserélje le modern, zöld energián alapuló járművekre.
Szerző: Kapás Réka
A sorozat következő része:
mecseki müzli
