A pécsi kórházi klímákat sem kímélte a forróság, de fennakadás nem volt a klinikai központ szerint
Az utóbbi hónapokban tapasztalható tartós hőhullámok nagy kihívás elé állították az alulfinanszírozott magyar egészségügyet is. Számos hír jelent meg a harminc fokos kórtermekben fekvő betegekről, műtők leállásáról és sugárterápiák elhalasztásáról. Cikksorozatunk harmadik részében utánajártunk, hogy az ország többi kórházához képest hogyan teljesítettek a PTE Klinikai Központ klímái.
„A légkondicionálás nem csak a műtőben lenne fontos: a kórtermekben is embertelen állapotok uralkodnak, pedig a betegek – és a sebek – gyógyulását jelentős mértékben visszaveti, ha 30 fokos kórteremben kell feküdniük” – nyilatkozta idén júliusban a 444-nek Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára. „Nagyon sok kórházban a liftek romlanak el, ami egy szinten túl lehetetlenné teszi a betegellátást. Ez mind a magyar egészségügy általános és hosszútávú alulfinanszírozottságának, az amortizációs költségek hiányának jele, ami nem engedte meg a kórházak folyamatos karbantartását, fejlesztését.”
A hazai kórházak klimatizációjának korszerűsítése évek óta fennálló probléma. A Magyar Kórházszövetség (MKSz) 2019-es felmérése alapján a magyarországi műtők 33 százalékában, az intenzív osztályok 41 százalékában, valamint a betegszobák 98 százalékában nem volt légkondicionálás. A vizsgálat szerint a meglévő készülékek legalább kétharmada elavultnak számított, a válaszadó intézmények fele pedig azt nyilatkozta, hogy nincs pénze karbantartásra. Habár az MKSz felmérése óta valamennyivel javult a helyzet, ugyanis Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint az utóbbi három évben elkezdődött a kórházak klimatizációjának korszerűsítése, azonban a kormány által erre költött 10 milliárd forint helyett az OKFŐ becslése alapján 2021. január 1-jétől több mint 40 milliárd forintra lett volna szükség, amelyből a következő három évben közel 24 milliárd forintot kellett volna a klinikák légkondicionálására költeni. A korábban idézett Svéd Tamás MOK-főtitkár szerint a hazai egészségügyből száz- vagy ezermilliárdok hiányoznak. Ezt támasztja alá, hogy az Eurostat 2022-es adatai alapján Magyarország az egyik olyan tagállam az unióban, amely a legkevesebbet költ egészségügyre. A 24 országban végzett összehasonlító felmérés alapján az EU átlag 8 százalékhoz képest a magyar állam csupán a GDP 4,7 százalékát költi a szociális, betegbiztosítási és egészségügyi kiadásokra.
„Azt szoktuk mondani, hogy ha ugyanannyit tudnánk költeni, mint az EU-s átlag, azaz a GDP körülbelül 8 százalékát, akkor már rendben lennénk” – nyilatkozta a Telexnek Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakértő.
Az egészségügy alulfinanszírozottsága jelentősen megmutatkozott az idei hőhullámok idején is. Habár a PTE Klinikai Központhoz tartozó intézményekben a műtők és a betegellátó egységek klimatizálása nagyrészt megoldott, azonban az ország többi kórházához hasonlóan itt is voltak meghibásodások, az extrém időjárási körülmények miatt.
Elavult berendezések mellett tomboló hőség
Ahogy arról már korábban írtunk, idén júliusban volt a modern mérések kezdete óta a leghosszabb és legintenzívebb hőhullám Magyarországon. A tartós, magas hőség mellett pedig sorra jelentek meg a hírek, az egészségügyi intézmények klímaberendezéseinek meghibásodásáról. Habár Takács Péter egészségügyi államtitkár RTL Híradónak adott nyilatkozata szerint megfelelő felkészültséggel futottak neki a klinikák a nyári időszaknak, azonban az állandó fennakadások nem ezt mutatták. A Szent János Kórházban, az Uzsoki Kórházban, a ceglédi Toldy Ferenc Kórházban műtéteket halasztottak el, a Miskolci Kórházban ideiglenesen felfüggesztették a sugárterápiás kezeléseket, a Debreceni Gyermekklinikára a szülők vitték a ventilátorokat, a Szent László Kórház transzplantációs osztályán pedig 32 fokos steril boxokban próbáltak gyógyulni a gyermekek.
A Magyar Orvosi Kamara álláspontja szerint az egyre gyakoribb hőhullámok miatt minden rendelőt és kórházi osztályt klimatizálni kellene amellett, hogy a jelenleg meglévő berendezések korszerűsítése is szükséges, ugyanis azok nagyrészt elavultak, így könnyen meghibásodnak, főleg az utóbbi időben tapasztalható 35-40 fokos kinti hőmérséklet mellett.
Hogyan bírták a nyarat a pécsi kórházi klímák?
A PTE Klinikai Központja 28 telephelyen, így Komlón, Mohácson, Pécsen, Bólyon, Siklóson, Harkányban és Szigetváron működik. Az egyetem 2021-es modellváltását követően az intézmény fenntartója az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány lett. A PTE Klinikai Központ klimatizációja kapcsán a fenntartó alapítványt kerestük fel, akik kérdéseinkre elmondták, hogy a vonatkozó jogszabály értelmében a műtőkben a megengedett hőmérséklet 18–24 °C között van. A Klinika betegellátó egységeiben különböző típusú, összesen 1100 darab klímaberendezés működik. Válaszuk alapján valamennyi műtő és az egyéb terek nagyobb részének klimatizálása megoldott. A kórtermek hűtése az egyes egységekben eltérő: ahol rendelkezésre áll klímaberendezés, ott használják azt, a többi kórteremben ventilátorok biztosításával igyekszik az intézmény a hőérzetet javítani. „Az extrém időjárás következményeként voltak a klímaberendezéseket érintő meghibásodások, de ezeket a problémákat 24 órán belül elhárították a szakemberek, így működési zavart nem okoztak. Az egészségügyi ellátásban fennakadás nem történt” – írják válaszlevelükben.
Mivel több konkrét kérdésre nem kaptunk pontos adatokat (a PTE Klinikai Központ műtőinek és kórtermeinek hány százalékában működik klímaberendezés, a meghibásodás hány berendezést érintett stb.), így ezekről közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, amelyre még nem kaptunk választ.
Szerző: Kapás Réka
A sorozat korábbi részei:
mecseki müzli
mecseki müzli
