Idén még biztos nem rendeződik a Karolina-külfejtés helyzete, de majd 2026-ban?
Alig hét éve még másfél belvárosnyi lyuk tátongott a belvárostól nem is olyan messze, Gyükés és Pécsbánya között. A százhúsz hektáros, nyolcvan méter mély tájseb megszüntetése változó tempóban folyik, és kérdéses, hogy tartható-e a 2026-os határidő.
Bő egy évnyi szünet után 2023 második felétől ismét zajlanak a munkálatok Pécs legnagyobb bányászati tájsebénél. Az eredeti tervek és a kivitelezők szerint a Karolina-külfejtés 2018-ban megkezdett rekultivációja jövőre véglegesen befejeződik, de erre a környékbeliek és a szakértők sem látnak sok esélyt. A teherautók hónapról hónapra változó intenzitással hordják a külfejtést feltöltő több millió köbméter meddőkőzetet, emiatt többször is felmerült már, hogy pénzhiány miatt akadozik a rekultiváció, de az illetékesek ezt rendre tagadták.
A Pécs északkeleti részén lévő szénlelőhelyet már a 16. században is ismerték, az első aknákat a Duna-Gőzhajózási Társaság hozta létre a 19. században, és ekkoriban alapították a pécsi bányatelepet is, amely mellett a külszíni fejtés 1968 és 2004 között zajlott. Pécsbányatelep a 20. század első harmadában jelentős infrastrukturális fejlesztéseken esett át, számos máig álló, de már funkciótlan, impozáns középületet húztak fel a környéken: kaszinót, kultúrházat, iskolát, bányaházat és kórházat is, melynek épületét épp néhány hete tűzte ki árverésre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
A Karolina-külfejtés 120 hektáros területéről több mint tíz millió tonna szenet termeltek ki, melyet a hőerőmű használt fel a távfűtés biztosítására. Miután a külszíni bányatevékenység megszűnt, a területrendezés megkezdése csaknem 15 évig húzódott. A külfejtés többségi tulajdonosa 1993 óta a Pannon Hőerőmű Zrt., s így a tájrendezés kötelezettje is, ám a költségeket a magyar állam képviseletében a Bányavagyon-hasznosító Közhasznú Nonprofit Kft.-vel (BVH) megosztva állják. A cél a bányászati tevékenység előttihez közeli természeti állapotok helyreállítása. A 2018-ban aláírt egyetértési nyilatkozat szerint a tájrendezés első ütemét 2022-ig a Hőerőmű saját forrásból valósítja meg, ezután a bányászati jogot és ezzel a tájrendezési kötelezettséget átadja a BVH-nak, amely 2023 és 2026 között központi forrásból végzi el a rekultiváció második ütemét. A két ütem közötti egy évben a munkálatok a felszín tömörítése miatt szüneteltek.
A hőerőmű 2022-re el is végezte a bányagödörben lévő víz kiszivattyúzását és a 83 méter mély gödör feltöltését 55%-ig. A külfejtés déli oldalán, 12 hektáron a tájrendezés befejeződött, ezt a részt már gyepesítették is. Ezután következett az előre betervezett leállás, amely sokakat gyanakvásra késztetett. A Karolina Tájsebészek csoportban felmerült, hogy az akkoriban elszálló üzemanyagárak miatt torpantak meg a munkálatok, illetve többen úgy vélték, hogy a második ütem állami finanszírozása nem zajlik az előre rögzített tervek szerint.
2020-ban a kiporzás problémájának orvoslására a Veolia a poros területeken zajló munkálatokat csapadékosabb időszakokra halasztotta, illetve a porzás hatásának mérséklésére „eszközrendszer beszerzését” és „technológia kidolgozását” helyezte kilátásba. Az intézkedések sikerességét megkérdőjelezi, hogy 2023 második felében, amikor a teherautók ismét róni kezdték köreiket a bányagödör peremén, a pécsbányaiak újra a megnövekedett pormennyiségre panaszkodtak.
A munkálatok aktuális állásáról először Végh Péternél, a pécsbányai választókörzet képviselőjénél érdeklődtünk, de ő nem tudott érdemi tájékoztatást adni. Az utóbbi években kevésbé aktív Karolina Tájsebész Csoport életre hívója, Vozár Pál szerint
a rekultiváció üteme oly mértékben lelassult, hogy legkorábban tíz év múlva várható a munkálatok befejezése.
A Veolia csoporthoz tartozó Pannon Hőerőmű képviselőjétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ők terv szerint elvégezték a feladatukat, és átadták a terepet a BVH-nak a rekultiváció második ütemére, míg a BVH mindezekkel összhangban úgy nyilatkozott, hogy a feltöltési tevékenység jelenleg is folyik. Mint írták, a 2005. június 30-i árakon meghatározott nettó 5,116 milliárd forintos költségvetésből akkori áron 3,333 milliárd forint az állami kötelezettség, amihez az állam a BVH-n keresztül ütemezetten biztosítja a forrásokat.
„A bányabezárási műszaki üzemi terv II. ütemében a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. finanszírozásában elvégzett munkák után a Pannon Hőerőmű Zrt. költségei terhére folytatódik a tájrendezési tevékenység a feltöltés befejezése, a végleges terepfelszín kialakítása és a tájrendezett terület utógondozása.” Ennek értelmében a rekultiváció második ütemének 2026-ra tervezett befejezése után a munkák még folytatódnak, immár ismét a hőerőmű jóvoltából, erről azonban a Veolia eddig nem adott tájékoztatást.
Szerző: Rehova Kata
