Száz nap fogházat is érhet a „falfirkálás” Pécsen
Heindl Péter aktivista 2010 óta dekorálja ki a kormány plakátjait. Tiltakozó akciói miatt jelenleg két büntetőperben zajlik ellene eljárás. Az őt képviselő Magyar Helsinki Bizottság beszélgetést szervezett vele a magyar szólásszabadság helyzetéről az Apolló Moziban.
„Derüljön már ki, hogy ez tényleg így van, hogyha egy papírdarabot valaki összefirkál, akkor az bűncselekmény. Én ezt most elkövetem és utána feladom magam.”
A pécsi aktivista akcióiról és az ellene indított eljárásról szóló rövidfilmmel kezdődött április 10-én az Apollóban megrendezett esemény.
Heindl Péter egy pécsi általános iskola és gimnázium udvarán elhelyezett óriásplakátra írta rá véleményét, hogy felhívja a figyelmet annak jogszerűtlenségére. A köznevelési törvény ugyanis tiltja politikai tartalom kihelyezését, amennyiben az intézményben oktatási tevékenység zajlik. Az ellene indított eljárás első szakaszában tárgyalás nélkül száz nap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, ugyanis a Kúria által 2022-ben elfogadott jogegységi határozat szerint az idegen vagyontárgyra firkálás bűncselekménynek számít.
„Egy tavalyi jogegységi határozat óta a falfirka egy olyan körülmény, amely akár az ötszáz forintos rongálást is bűncselekménnyé minősíti. A Kúria szerint a falfirka elkövethető gyakorlatilag minden idegen vagyontárgyra. Tehát hogyha én a barátomnak a könyvére ráfirkálok, akkor az falfirkának minősül és elkövettem egy bűncselekményt, aminek az abszurditását azt gondolom, hogy nem kell ecsetelni.” – mondja a 444 filmjében dr. Győző Gábor ügyvéd.
Az a különbség a rongálás és a falfirka között, hogy míg előbbi csak ötvenezer forint felett számít bűncselekménynek, addig utóbbi értékhatár nélkül az, mondta a jogászként is dolgozó Heindl Péter, aki szerint ezt a határozatot egyértelműen a plakátok miatt hozták meg. Azonban dr. Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje arra is felhívta a figyelmet, hogy az aszfaltra krétával rajzolás és a járdahibák kifestése mellett falfirkának minősül a matricázás is.
Heindl Péter elmondta, azért is jelentette fel saját magát tevékenységéért, mert ezt egy próbaperként fogja fel. Kíváncsi volt, valóban indítanak-e ellene büntetőeljárást egy plakát összefirkálása miatt. Fő motivációja az volt, hogy fellépjen az állam törvénysértése ellen. Elmondása szerint számos Magyarország által is elfogadott nemzetközi egyezmény és jogszabály értelmében nem tehetne ki a kormány politikai tartalmú plakátokat. Így az állam semlegességének és a köznevelési törvénynek a megsértése miatt fújt tiltakozó feliratot az iskolaudvaron álló óriásplakátra. Emellett a bíróság részéről is elhangzott, hogy kétséges, mennyire tekinthetőek legálisnak a plakátok, ugyanis azok sértik az egyenlő bánásmód elvét.
„Az, hogy nem minden ügyben indítanak eljárást, hanem csak bizonyos ügyekben, szerintem egy tudatos politikai döntés. Itt a cél a megfélemlítés, nem pedig az, hogy tömegével induljon emberek ellen eljárás, mert az nagyon diktatúraszagú. Elég az, hogyha egy-két ember ellen és az is bizonytalan, hogy mennyire büntetik meg őket. Ez szerintem egy tudatos játék, ami azért nagyon fontos a kormánynak, mert ennek a rendszernek az egyik fenntartó ereje a propaganda. Az ez ellen való tiltakozást pedig takaréklángra akarja szorítani” – mondta a pécsi aktivista.
Heindl Péter ügyéről az április 10-ei tárgyaláson sem született végleges döntés. A másikban pedig a bíróság még vizsgálja, ki a sértett fél. Az aktivista szerint tevékenysége azonban nem minősülhetne bűncselekménynek, ugyanis az nem veszélyes a társadalomra, aminek bizonyítására szükség lenne elítéléséhez. Ő polgári engedetlenségét a véleménynyilvánítás egy speciális kifejezésének tekinti.
Szerző: Kapás Réka
