Az EU-s források hiánya miatt is akadozik az esélyegyenlőségi program Pécsen

Tavaly áprilisban indult el Pécs új helyi esélyegyenlőségi programja (HEP), amely a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjai számára biztosítana igazságosabb bánásmódot. A helyi civil szervezetek segítségével összeállított koncepcióból azonban az első két évben igen kevés célkitűzés valósult meg. Ennek okairól és a programmal kapcsolatos eddigi tapasztalatokról kérdeztük a munkacsoportokban dolgozó civileket, valamint az önkormányzatot is. 

„A civilek rengeteget dolgoznak a helyi esélyegyenlőségi programon (HEP), és ingyen végzik ezt a tevékenységet. Én úgy látom, hogy belefáradtak, nem áldoznak most már időt arra, hogy a tervek megvalósulását forszírozzák, és ez a baj. Innentől a HEP tényleg az íróasztalfióknak készül. Nagyon fontos időnként bemutatni, hogy van egy ilyen programunk, mivel ez alapja a pályázatoknak, viszont sajnos úgy tűnik, hogy ebből a civilek és a helyi társadalom nem igazán profitál” – nyilatkozta lapunknak a HEP egyik munkacsoportjának tagja. 

Pécs új Helyi Esélyegyenlőségi Programja (HEP) 2022 év végén készült el és 2023 áprilisában indult. Az öt évre szóló kötelező dokumentum elkészítését törvény szabályozza, és előfeltétele minden hazai Európai Uniós pályázatnak. A 420 oldalas koncepcióban megfogalmazott intézkedési tervek öt, esélyegyenlőség szempontjából veszélyeztetett célcsoportra vonatkoznak: a mélyszegénységben élőkre és romákra, a nőkre, a gyerekekre, az idősekre és a fogyatékossággal élőkre. Az egyenlő bánásmód feltételeit ösztönző koncepció elkészítésével Pécsen civileket, szakembereket kért fel az önkormányzat. A dokumentum létrehozásának és azóta megvalósításának is nehézsége az európai uniós források hiánya, valamint a bizonytalan jogi és gazdasági környezet, amelyet mind figyelembe kellett venni, az intézkedési tervek kidolgozásánál. Az eddigi esélyegyenlőségi programokhoz képest újítás, hogy létrejött egy fórum: évente legalább kétszer összegyűlnek a szakemberek és megvitatják a kitűzött célok megvalósulását. A legutóbbi, november 5-ei értékelő megbeszélés után meséltek nekünk a munkacsoportok tagjai a program első két évének tapasztalatairól.

Az első két év mérlege 

„Pécsen különösen nagy öröm volt, hogy a civil szervezeteknek teret adott Pécs város önkormányzata, hogy mi gyűjtsük össze azokat a szervezeteket, akik a munkacsoportunkban relevánsak lehetnek, illetve dolgozzuk ki az összes témát és javaslatot úgy, ahogy mi szeretnénk, csak a kereteket szabta meg hozzá” – mesélte egy HEP-ben dolgozó civil munkatárs. 

Az elmúlt két évben a program több célkitűzése is megvalósult: mint az idősek számára működő mozgásprogramok, a demens ellátás fejlesztése, a roma hallgatók arányának növelése a PTE különböző karain, a gyermekvédelmi alapellátás elemeinek bővítése, valamint az akadálymentes adatbázis létrehozása. Azonban a november 5-ei fórumon többek számára egyértelművé vált a munkacsoportok vezetőinek beszámolóiból, hogy az intézkedési tervekben megfogalmazott célkitűzések többsége csak részben vagy egyáltalán nem valósult meg az utóbbi másfél évben. 

„Nem lehet egyértelműen az önkormányzatra fogni, hogy nem tett semmit, mert szerintem a civilek is elvesztették az érdeklődésüket. Én mindig azt mondtam ezeken a munkacsoportokon – amikre már én sem megyek el, mert nem látom értelmét –, hogy ne várjunk arra, hogy az intézkedési tervek maguktól megvalósuljanak, hanem mi, civilek valósítsuk meg őket: menjünk utána, forszírozzuk, kérdezzünk rá, kérjünk személyes találkozót az önkormányzat szakembereitől. A városvezetésnek az az érdeke, hogy a HEP jó minőségben elkészüljön, ami meg is történt, viszont az, hogy megvalósuljon, már a mi érdekünk, és ez fáradt el” – mesélte egy civil munkatárs.

Az új pécsi HEP első másfél éves periódusáról volt, aki elmondta, hogy a koncepció elolvasása után úgy érezte, hogy az intézkedési tervek körvonalazatlanok, nincsenek markánsan megfogalmazva a célkitűzések, így nem egyértelmű, hogy mi számít sikernek a programban. Felmerült, hogy mutatószámok alapján kellene megvizsgálni, hogy haladt-e a megvalósítás vagy sem, azonban a városvezetés ereje limitált ebben a tekintetben. Felmerült, hogy az önkormányzat honlapjára felkerülhetnének kereshető, tematikus adatok és információk, valamint egy civil adatbázis létrehozása is igényként fogalmazódott meg. 

A megkérdezettek közül többen problémának tekintik, hogy a fórumokon nincs jelen az önkormányzat részéről sem a polgármester, sem egy alpolgármester, szakmai vezető vagy az adott kérdéskörökben érintett osztályvezető. Ennek megoldására a városvezetés egy „ifjúsági és HEP referens” státuszt hozott létre, amely munkakör betöltésére még keresik az alkalmas szakembert.

Azonban az új pécsi koncepció megvalósítása nem csak a helyi civil társadalmon és a döntéshozókon múlik, hanem az országos viszonyok is jelentősen befolyásolják annak sikerességét. 

Hiányzó EU-s pénzek és KSH-s adatok 

„Megdöbbentő volt, amikor a november 5-ei fórumon mind az öt munkacsoport vezetője arról számolt be, hogy csak részben vagy egyáltalán nem teljesültek az intézkedési tervekben oly lazán megfogalmazott célrendszerek. Ennek okaként felmerült, hogy

a város azért nem tudott forrásokat biztosítani, mert nem tudott pályázni, tehát a kialakult helyzet az országos kontextusból ered

és nem a város hibás érte. Azonban források híján nem tudtunk sok mindent elérni, így csak olyan területeken jöttek létre változások, amiket együttműködéssel meg lehetett oldani, a helyi erőkre támaszkodva” – mondta Kleisz Teréz, a Pécsi Közösségi Alapítvány vezetője, a HEP két munkacsoportjának tagja. 

A hazai európai uniós és egyéb ágazati források hiánya miatt a munkacsoportok olyan intézkedési terveket próbáltak meg a kezdetektől fogva összeállítani, amelyek általánosságban fogalmaznak meg bizonyos problématerületeket, több intézkedési terv-részlet megvalósítása pedig egyáltalán nem igényel anyagi forrásokat. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a HEP olyan célkitűzéseket tartalmaz, amelyek döntően a helyi önkormányzat kötelező feladataihoz kapcsolódnak.

Vincze Csilla, a Nevelők Háza Egyesület ügyvezető elnöke és a HEP felülvizsgálatával megbízott szervezet képviselője megkeresésünkre elmondta, hogy most megjelentek Területi Operatív Program Plusz pályázati kiírások, amelyek elnyeréséhez szükséges, hogy legyen egy elfogadott és felülvizsgált HEP-je a városnak. A jogszabályi előírásnak megfelelően kétévente esedékes vizsgálati anyag a napokban készült el, a közel 500 oldalas dokumentumot a decemberi közgyűlés tárgyalja majd, a pályázatok beadási határideje pedig 2025 márciusában lesz. „Azok az intézkedési tervek, amik nem igényelnek forrást, már részben elindultak, a kitűzött célokat pedig legkésőbb 2027-ig kell megvalósítani, vagy legalább elkezdeni. Mindig a körülményektől függ, hogy milyen mértékben tud egy-egy intézkedési terv haladni” – mondta Vincze Csilla Anna. 

A november 5-ei nyílt fórumon is elhangzott, hogy az egyes munkacsoportoknak folyamatosan dolgoznia kellene az adott területről szóló, frissebb adatokkal alátámasztott helyzetképen. A munkát megnehezíti, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) még mindig nem tette nyilvánossá a 2022-es népszámlálási adatokat, csupán bizonyos alapadatok elérhetőek a témában.

Ennek következménye, hogy a romák és mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoportjának szakemberei nem tudnak a szegregátumokról szóló javaslatokat tenni, ugyanis a 2011-es mérés óta létrejöttek új szegregátumok, és vannak olyanok is, amelyek eltűntek.

Mivel a KSH kérésre sem küldte el a HEP-en dolgozó szakembereknek a kért adatokat, ezért a felülvizsgálat után fogják csak tudni azokat beépíteni a koncepcióba. 

A pécsi városvezetést is felkerestük a témában, akik válaszukban kifejtették, hogy még nagyon sok feladat van hátra a program megvalósításából, ugyanakkor a TOP Plusz pályázatok kiírásával várhatóan új lehetőségek nyílnak meg az önkormányzat számára. A program fókuszában továbbra is az intézkedési tervekben megfogalmazott célok elérése áll, növelve a kiemelt célcsoportok esélyegyenlőségét. Ennek érdekében alapvető törekvése a koncepciónak a továbbiakban is, hogy az elérhető források rendelkezésre állásával minél több intézkedés megvalósulhasson. „A területek között nincs és nem is lehet hangsúlyeltolódás, hiszen a nevesített célcsoportok a társadalom, különböző kockázatoknak leginkább kitett tagjait reprezentálják, akiknek szükségletei nem rangsorolhatók” – írták válaszukban. 

Szerző: Kapás Réka