#176 – Vadászok vadásza | Képzők képzője | Stratégák stratégája

#176 – Vadászok vadásza | Képzők képzője | Stratégák stratégája
Az nincs, de szponzoráció még lehet. Érdekel?

A Mecseki Müzli kiválogatja neked, amit Pécsről tudnod kell és tudni érdemes a héten. 


#aszerk.

Hosszú lett a hírlevél, itt inkább spórolok a szavakkal. A Mecseki Müzli jövőjéről, tervekről úgyis írtam épp eleget kedden. Az azóta jött új feliratkozók pedig mindenképpen olvassák el, mi is ez, hogy később ne csalódjanak!

Üdv,
Ervin


#kispont

A tévhitekkel ellentétben az önkormányzati ingatlanok nem jelentős kiadással, hanem magas bevétellel járnak a településeknek – derül ki a K-Monitor és a Periféria Központ átfogó elemzéséből. A vizsgált megyei jogú városoknak, fővárosi kerületeknek 2016 és 2022 között összesen 71,5 milliárd forint nyeresége volt a szektorból. 

A Lánc utca önkormányzati bérházat 2022-ben kiürítették, idősek otthonát tervezett ide a városvezetés, de később megvalósíthatatlannak minősítették. A lakások azóta állnak üresen – Fotó: Gűth Ervin

Az országos átlagból kiemelkedik Szeged 19,5 milliárd forintos rekord magas nyeresége. Ehhez képest Debrecenben közel 5 milliárd forintot, Pécsen 3 milliárd forintot, Győrben 1,3 milliárd forintot, Kecskeméten pedig 713 millió forintot vontak ki a szektorból. A magas nyereségek összefüggnek azzal, hogy a vizsgált önkormányzatok nagyon alacsony összeget, átlagosan havi 10-20 ezer forintot vagy ennél is kisebb összeget költenek a városi bérlakások felújítására és karbantartására. 2022-ben az országos átlag évi 189 ezer forint volt, amelyhez képest Győr 308 ezer forintot, Kecskemét 168 ezer forintot, Szeged 69 ezer forintot, Debrecen 29 ezer forintot, Pécs pedig 10 (!) ezer forintot költött lakásonként az adott évben. A Pécsről megjelent különösen alacsony kiadást árnyalja az a napokban kikerült közérdekű-adatigénylés, amely szerint 2024-ben az önkormányzat 134 millió forintot, a Pécsi Ellátó Központ pedig 23 millió forintot költött a bérlakások felújítására, valamint a városvezetés további 253 ezer forintot, a Pécsi Ellátó Központ pedig 130 millió forintot költött azok állagvédelmére. Az önkormányzatot még decemberben kerestük meg kérdéseinkkel, egyelőre nem kaptunk válaszokat.

💡
A kutatás készítői szerint városi bérlakásszektor helyi szinten az egyik legjobb eszköz lehetne az alacsony jövedelemmel élők lakhatási helyzetének javításában, azonban a tendencia azt mutatja, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan csökken a bérlakásállomány.

Kapás Réka teljes cikke itt olvasható. 


#nagykötőjel

– CSÖVEK: Átmeneti forgalomkorlátozásokkal is járó víziközmű-felújítások kezdődnek a város több részén: az első ütemben (feb. 3-tól) az Arany János, Anikó, Varsány, Jedlik Ányos utcákban és a Péchy Blanka téren indulnak meg a munkagépek. Még tavasszal hasonló beavatkozás lesz a Hungária, Sport és Berek utcában. A teljes, nagyjából 1 milliárd forintos beruházás – előreláthatólag – júliusig tart.
Miért fontos ez? A magyarországi víziközmű-hálózat állapota több mint aggasztó. A hálózati veszteség országos átlagban 27%, vagyis az ivóvíz több mint negyede elfolyik. Egyes területeken, szolgáltatóknál ez az arány még magasabb, és elérheti az 50%-ot is. A Tettye Forrásház legfrissebb nyilvános adatai szerint 2023-ban 1,36 millió m3 volt a hálózati vízveszteségük, ami nagyjából a Malomvölgyi és a Kökényi tó vízmennyiségének felel meg.

– FECNIK: Már az első óráért is fizetni kell az Árkád parkolójában – közölte a bevásárlóközpont a Facebook-oldalán. A hétfőtől (jan. 27.) érvényes új szabályozás szerint így az első óra 200 Ft, az újabb megkezdett órákra továbbra is 400-400 Ft-ot kell fizetni. Vagyis hosszabban még mindig megéri a 850 férőhelyes Árkádban parkolni a környező városi I. zóna helyett. Igaz, utóbbi esetében rugalmasabb a díjszabás.

🅿️
#bezzeg a szegedi Árkádban – ahol 1300 parkolóhely van – csak 2023 őszén lett fizetős a parkolás, viszont egy évvel később meg is duplázták a díjakat. Azonban az ingyenes első óra még mindig jár és ugyanez a helyzet Győrben is.

– BÜSZKESÉGEK: A „NER-elit” képzeletbeli (?) vadászversenyét – az eddig nyilvánosságra került információk alapján – Bánki Erik vezeti. A hvg.hu cikke szerint a Fidesz baranyai pampalinije veszélyeztetett szélesszájú orrszarvút is lőtt másfél évvel ezelőtt. Ami mellett, lássuk be, a szintén elejtett kafferbivaly, kék gnú, zebra, varacskos disznó, gazella és impala csak apróvadnak tűnik. A cikk még valami antilopást is említ, ami ebben a kontextusban szinte elképzelhetetlennek tűnik, valószínűleg félreolvastam. 
Nem lennék meglepve, ha nagyobb, akár tömeges vérontásról is kerülnének még ki információk, bár a lista így is elég tetemes.


#holmiez

Tegnap az Instagramon, ma a hírlevélben. Hol van és mi ez

A fotón a pécsi állatkert fogadóépületének egy részlete látható. A régi, 1960-as években épült állatkert már a 2000-es évek elején korszerűtlen és környezetszennyező volt. Alternatív helyszínek, egy vadaspark létrehozása is felmerült. Végül mégis maradt minden a régi helyen, és 2014-ben a Nara Építészstúdió tervei alapján a teljes átalakítást a B Build & Trade kezdhette meg. Ez volt a Bánki Erikhez köthető, NER-kedvenc cég első nagyobb nyertes közbeszerzése, de később olyan emblematikus épületeket húzhattak fel Pécsen, mint az új vásárcsarnok vagy a fociakadémia. Az állatkert átadása egy évet csúszott és jelentősen megdrágult, de legalább nem hagytak torzókat, mint néhány évvel később, amikbe a vállalkozás bele is bukott.  

  • A hétvégén medve nap lesz az állatkertben, kiderül, hogy Nikoláj meglátja-e az árnyékát. | pecszoo.hu
📸
Szeretnéd a fotódat a hírlevélben és a Mecseki Müzli instagramján látni? Küldj egy frankó, feladványnak sem utolsó, friss és valamiért aktuális vagy csak simán érdekes pécsi képet az info@mecsekimuzli.com-ra! Instán taggelés, itt meg kredit jár érte. És persze köszönet.

#csak1kérdés

A holokauszt emléknapjához kapcsolódva érkezett a Csontváry Múzeumba az Anne Frank életéről szóló, „Ha az lehetek, aki vagyok” című vándorkiállítás. A február 22-ig látogatható tárlat különlegessége, hogy pécsi középiskolások mutatják be a kiállítás anyagát és mesélnek az 1930-as és 1940-es évek eseményeiről a látogatóknak. Az amszterdami Anne Frank Ház magyarországi oktatási programjának munkatársát, Hédi Fannit kérdeztük. 

Hogyan zajlott a diák tárlatvezetők képzése? 
A háromnapos képzés az informális tanulásra épült, így az volt a cél, hogy minél több témát érintsünk és elhangozhassanak olyan kérdések, válaszok és tabudöntések is, amelyekre a hagyományos, frontális oktatás keretei között nincs lehetőség. Az elején a diákok meglepődtek, hogy ennyire interaktívan és távolról, az identitás témájával kezdtük a programot. Olyan fogalmakat jártunk körbe, amelyek megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy értelmezni tudják, hogyan történhettek meg bizonyos dolgok az 1930-as évektől a háború végéig. Mivel a több mint ötven meghirdetett tárlatvezetésen a tizenéves diákok tanár szerepbe kerülnek és súlyos témában kell átfogóan beszélniük, így fontos, hogy ne betanult szöveget mondjanak el, hanem előzetesen alakítsanak ki saját konklúziókat és ők is megkapják a képzés során a saját kérdéseikre a válaszokat. 

Tíz iskolából összesen huszonhét diák végezte el a háromnapos képzést, és mindenkit arra buzdítok, hogy menjenek el meghallgatni őket, mert szerintem sokakat fognak tudni inspirálni a kortársaik közül is azzal, amilyen tudatosan csinálják ezt az önkéntes munkát, saját szabadidejüket vagy iskolaidejüket feláldozva. Tizenhét éve csinálom ezt a munkát, mert hiszek benne, és mert annyira pozitívak a visszajelzések. Tudom, hogy azok a diákok, akik részt vesznek ezen a képzésen, soha nem lesznek kirekesztők, kritikusan fognak gondolkodni és oda fognak állni mások mellé, ha azok bajban lesznek. 

A tizennégy éves kortól ajánlott, ingyenes kiállítás diák tárlatvezetéseire még van néhány szabad időpont, amelyekre itt lehet regisztrálni


#podcast

🎧
Holnap ismét jön a Mecseki Müzli hangos melléklete, amiben Szegedi Péterrel a hírlevélről – és a hírlevél kapcsán – beszélgetünk. Feliratkozni és a régebbi adásokat visszahallgatni ezeken a csatornákon, felületeken lehet: Apple | Spotify | Acast | RSS | YouTube

Az Átlátszó friss podcastjában a Pécs mellé tervezett gigantikus ipari parkról, illetve a PTE-t fenntartó alapítvány furcsa, sokáig titkolni próbált szerepéről beszélhettem. Az illetékesek(?) szerint itt nincs szó akku/autóipari beruházásról, de a debreceni (Debreciner) és a gödi (Átlátszó) újságíró kollégák is hasonló válaszokat kaptak. Az adásból az is kiderül, hogy milyen környezet-, egészség- és társadalomkárosító hatásokkal jár egy-egy akkus beruházás a magyar szabályozások lazasága, a politikusok, beruházók felelőtlensége és a valós következmények hiánya miatt. | atlatszo.hu


#idézett

„Savgyarmat, meg ilyen őrültségek. Ki az a hülye, aki ilyet még elhisz?”

Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke | PannonTV 


#köz.ügy

  • Biztonságos tereink címen nyílik meg szombaton (febr. 1.) az Amnesty International kiállítása, ahol képzőművészek és írók alkotásaikon keresztül mutatják meg, hogyan képzelnek el egy nyitott, szabad és boldog országot. A Reggeliben február 15-ig látható digitális nyomatokra, festményekre, installációkra és kéziratokra online aukció formájában lehet licitálni február 1-jén este nyolc óráig, a befolyt összeget az Amnesty munkájára fordítják. | amnesty.hu
  • A klímaváltozás kihívásaival kapcsolatos kisközösségi vagy nagyobb léptékű fenntarthatósági kezdeményezések aktivistáival kezdeményez kapcsolatot a Pécsi Közösségi Alapítvány. A közös, „zöld gondolkodás” érdekében indítják útra az Átalakuló világ című sorozatot, aminek az első eseménye szerdán (febr. 5.) lesz. | FB/Reggeli 

Tovább »

Lakásonként évi tízezer forint jut felújításra – Így gazdálkodik Pécs az önkormányzati ingatlanokkal

Lakásonként évi tízezer forint jut felújításra – Így gazdálkodik Pécs az önkormányzati ingatlanokkal

A hazánkban súlyos problémának számító lakhatási válság enyhítésére helyi szinten az egyik leghatékonyabb eszköz lehetne a városi ingatlanok kirendelése, azonban a meglévő állomány fejlesztése helyett jellemzőbb a szektorból való pénzkivonás. Cikkünkben a K-Monitor és a Periféria Központ által az önkormányzati bérlakásszektorról szóló átfogó elemzést mutatjuk be Pécs szempontjából.  Magyarországon ma

By mecseki müzli
Amikor a különutas pécsi demokráciát dicsérhettük – Mecseki Müzli podcast

Amikor a különutas pécsi demokráciát dicsérhettük – Mecseki Müzli podcast

Ez itt a Mecseki Müzli hírlevél hangos melléklete. Témáink az adásban: * kompromisszum és törésvonalak, * városvízió nélkül, EKF-örökség, Magasház bukta, * hogyan kopasztja meg az állam a várost, * nem lett jobb a helyi fideszes propaganda, * programajánlók, Beszélgetnek: Gűth Ervin és Szegedi Péter Feliratkozás: Apple | Spotify | Acast | RSS | YouTube Erről a hírlevélről beszélgettünk:

By Ervin Gűth
#175 – Demokratikus mocsár | Pénzes kiegyezés | Feltörő feszültség

#175 – Demokratikus mocsár | Pénzes kiegyezés | Feltörő feszültség

A Mecseki Müzli kiválogatja neked, amit Pécsről tudnod kell és tudni érdemes a héten.  #aszerk. Több hónapnyi csiki-csuki után sikerült a pécsi politikusoknak megegyezni az önkormányzat működési kereteiről. Szinte gránitosan szilárd szmsz született, amivel a legtöbb közgyűlési szereplő elégedett. Legalábbis egyelőre.  Azért ismerjük fel, hogy ez a huzavonás, nyögvenyelős, ráadásul

lock-1 By Ervin Gűth