#166 – Helycserétlen váltás | Héjás riasztás | Kompakt filmezés

A Mecseki Müzli kiválogatja neked, amit Pécsről tudnod kell és tudni érdemes a héten.


#aszerk.

Eskü, megpróbáltam összeszedni a városi közgyűlésben uralkodó patthelyzet legfrissebb fejleményeit. Viszont a valós, de még az álegyeztetések is zártkörűek voltak, a sajtótájékoztatóknak és a közleményeknek a próbája pedig úgyis a jövő keddi pudingevés közgyűlés lesz. Szóval, ezúttal nem borzolnám ilyesmivel a kedélyeket és egy kis türelmet kérek. A következő csütörtökön remélem, hogy már tisztábban látunk!

Üdv,
Ervin


#pont

Erdősávokkal szegélyezett szántókból lehet gigantikus ipari park Pécs mellett – Fotó: Gűth Ervin

Továbbra is titkolózás övezi a Pécs mellett kijelölt, 600 hektáros beruházási célterületet, amit idén nyáron ráadásul nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított a kormányzat. Sokan bíznak abban, hogy a remélt beruházások jót tesznek majd a dél-dunántúli gazdaságnak. Viszont az aggódók szerint a terület veszélyesen közel van Pécs vízbázisához, hatalmas termőföldekből lehet ipari park, valamint a térség munkaerő problémáira sem ez lesz a megoldás. Az aktuális tervek szerint az egykori uránércbányák jelenleg is zajló kármentesítési folyamatait is meg kell bolygatni. Ráadásul a Pécsi Tudományegyetem (illetve a kancellária és az egyetemet fenntartó alapítvány) is szerepet kapott a projektben, míg Pécs önkormányzata egyelőre kimarad. A politikusok általában hangsúlyozzák, hogy nincs szó akkuipari beruházásról, de a titkolózás nem növeli a bizalmat. 

Nyilvános dokumentumokból néhány érdekes fejleményt azért sikerült kideríteni. Az egyik, hogy augusztus végén környezetvédelmi hatósági eljárás indult a baranyai kormányhivatalnál, amit a Bányavagyon-hasznosító NKft. kezdeményezett. A Pécs mellé tervezett gigantikus ipari park érinti az egykori mecseki uránércbányák kármentesítésével kapcsolatos feladatokat és egy vízvezetéket ki kellene váltani. A munkálatok természetvédelmi terület is érintenének. A tervezett tevékenység „egyedi jellemzőire, illetve összetettségére” hivatkozva a kormányhivatal meghosszabbította a döntés határidejét. Egy megkérdezett környezetvédelmi szakember szerint a kormányhivatalnál is érezhetik a tevékenység és a beavatkozás súlyát, ugyanis az ilyen engedélyeztetési eljárások gördülékenyebben szoktak menni egy kiemelt beruházás esetében. (A cikkem megjelenése után az is kiderült, hogy a Bányavagyon-hasznosító és az érintett települések – Bicsérd, Kővágószőlős, Kővágótöttös – közös kérésére az engedélyeztetést fel is függesztette a kormányhivatal.)

De az állami tulajdonú Bányavagyon-hasznosító által benyújtott dokumentumokból még egy érdekesség olvasható ki: szerintük az „Universitas Ipari Park Baranya” néven futó projektet a Pécsi Tudományegyetem kancelláriája készíti elő. Az pedig rövid kutatással könnyen kideríthető, hogy a PTE októberben az ipari park terveivel már Németországban házalt. Kérdéseimre az egyetemet fenntartó alapítvány (UQA) csak annyit írt, hogy elkötelezettek a térség gazdaságának fejlődése iránt, de konkrét válasz kevés érkezett. Így az sem derült ki, hogy kinek a megbízásából, milyen felhatalmazás alapján jár el a kancellária. Pedig konkrétumok vannak, hiszen például egy térképet is bemutattak a nemzetközi befektetőknek a terület tervezett felosztásáról, megújuló energiás erőműről. Mindezt a területfejlesztési minisztérium válasza tette abszurddá, ugyanis szerintük a „beruházásnak még az előkészítése sem kezdődött meg, ezzel kapcsolatban kormánydöntés sem született”. 

A teljes cikk, fotókkal, térképpel, hátérrel és politikai következménnyel itt olvasható.


#nagykötőjel

– KASSZA: A NER egyik bankára lett a PTE-t fenntartó alapítvány új elnöke. Bódis József az elnöki posztról már korábban lemondott (#161), de most ki is lépett a testületből. Nyugalom, azért lesz pozíciója: az eddig nem létező elnöki főtanácsadói posztot találták ki a számára. Sőt, úgy tűnik, hogy ezzel a manőverrel – a brüsszeliták legnagyobb szomorúságára – még az összeférhetetlenségi problémáknak is lőttek! Az új, gazdasági ügyekben jártas erő pedig Barna Zsolt, az MBH Bank elnök-vezérigazgatója. Az alapítvány közleményéből nem derül ki, hogy kinek a javaslatára, milyen arányban és milyen díjazással választották meg az új elnököt. A pozícióhalmozás mindenestre elnöki hagyománynak tűnik, hiszen közben Barna Zsolt a Dunaújvárosi Egyetemet fenntartó alapítvány kurátorai között is megtalálható, ami összeférhetetlenségileg egyeseknek akár aggályosnak is tűnhet.

🧡
A Barna Zsolt által vezetett Mészáros Lőrinc-féle bank egyébként a nemzetközi hírekbe nemrég azzal került be, hogy a szélsőjobboldali spanyol Vox 2023-as kampányait összesen 9,2 millió euró hitellel segítette ki. A kormány tagadja, hogy tudtak volna az ügyletről, ami szuverenitásvédelmileg egyeseknek akár aggályosnak is tűnhet. Mindenestre a Vox azóta már az Orbán-féle formációt erősíti az európai parlamentben.