#156 – Mandulás müzlik | Pécsi naplók | Vásári varjak

A Mecseki Müzli hétről hétre kiválogatja neked, amit Pécsről tudnod kell és tudni érdemes.

#aszerk.

Búék! Három évvel ezelőtt indult el élesben is a Mecseki Müzli hírlevél. És bár sok minden történt 2021 szeptembere óta, a koncepció nem sokat változott. A cél sem: hiteles információforrásként szeretném megkönnyíteni az egészséges pécsi hírfogyasztást! Ha esetleg bővebben is érdekel, hogy mit gondolok a helyi médiáról, illetve máshol (például Telex, Szegeder) mit gondolnak róla, akkor gyere ma (szept. 5.) délután 17 órától a Nappaliba beszélgetni! További részletek, regisztráció: 

Üdv,
Ervin

#kispont

Az elmúlt hetekben tapasztalható tartós hőhullámok nem kímélték az alulfinanszírozott magyar egészségügy klímaberendezéseit sem. Habár az utóbbi három évben egyfajta modernizálás kezdődött a klinikák hűtőberendezései terén, azonban még így is több tízmilliárd forintra lenne szükség a teljes állomány korszerűsítéséhez. A légkondicionálók hiánya és elavultsága számos kórházban fennakadásokat okozott az ellátásban, az extrém időjárási körülmények mellett. Több kórházban műtéteket és sugárterápiás kezeléseket halasztottak el, valamint voltak olyan gyermekosztályok is, ahol harminc fokos hőség volt a betegszobákban. 
A PTE Klinikai Központ kérdéseinkre adott válasza alapján, habár az intézményeikben a műtők és a betegellátó egységek klimatizálása nagyrészt megoldott, azonban itt is voltak meghibásodások, amelyeket 24 órán belül sikerült elhárítani. Mivel több konkrét kérdésünkre nem kaptunk az egyetem fenntartójától pontos adatokat, így ezekről közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, amelyre még nem kaptunk választ. 

Kapás Réka cikke teljes cikke itt olvasható.

#nagykötőjel

– VÁSÁROS: Az önkormányzat májusban közvélemény-kutatást indított a vásártér felújításával kapcsolatban, amelyet több mint 2800-an töltöttek ki. Nem meglepő, hogy a válaszadók többsége támogatja a fejlesztést, különösen a zöld és környezetbarát megoldásokat. A javaslatok között szerepelt a fásítás (februárban – #125 – éppen fákat vágtak ki a területen), nyitott közpark létrehozása, energiatakarékos épületfelújítás, és a kerékpáros infrastruktúra javítása, a sport- és kulturális szolgáltatások bővítése, valamint új szabadidős terek kialakítása. Röviden: legyen minden is.
A vásártér régóta szerepel a város fejlesztési dokumentumaiban, több terv is készült a megújításra, építészeti pályázatot is kiírtak a PTE hallgatói számára. Ugyanakkor, a szebb napokat látott vásártéri terület két lépésben nagyjából a felére csökkent a 2013 előtti állapothoz képest.

– MANDULÁS: Bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a volt Mandulás kemping és az egykori Bőrklinika ingatlancseréje ügyében a Tolna Vármegyei Rendőr-Főkapitányság. Az önkormányzat közleménye szerint a nyomozás megállapította, hogy a pécsi önkormányzat kellő gondossággal és értékarányosan járt el az ügylet során. A feljelentést Körömi Attila tette, hűtlen kezelés gyanújával. A hatóság azonban megállapította, hogy az önkormányzat nem okozott vagyoni hátrányt, és az ingatlancsere teljesen törvényes és arányos volt. A városvezetés szerint az eljárás a hamis vád gyanúját is felvetheti, és mintegy 3 millió forint bűnügyi költséget eredményezett.

• A telekcserével kapcsolatos közgyűlési tudósítások alkalmával is megjegyeztem, hogy az ügylet kellően alá volt támasztva. Érdekesség, hogy a Bőrklinikát Páva Zsolték is többször megpróbálták értékesíteni, sikertelenül – 2017-ben pedig a az ifjú szocialisták tiltakoztak az eladás ellen. Péterffyék a város adósságának egy részét váltották volna ki vele, az egyetemnek is felajánlották, de sikertelen próbálkozások voltak ezek is. Ilyen előzmények után került sor a cserére. 
• Az időközi választáson – függetlenként, de a Tiszta Kezek támogatásával – induló Körömi nem nyugodott bele a vizsgálat eredményébe. A politikus ténykedése nyomán egyébként számtalan cikk született a pécsi Fidesz-közeli médiumokban, amik most is megvárták Körömi reakcióját a nyomozás lezárására – és nem véletlenül – ezt állították a tudósítások középpontjába.

– KSHÁS: A város napja alkalmából pécsi adatösszeállítást tett ki a Központi Statisztikai Hivatal a Facebook-oldalára:

– MADARAS: Az immár bőszen kampányoló Fürj Csaba közbenjárásával és sólymok segítségével szabadítaná meg Kertvárost a varjaktól a Biokom. A lassan kétévtizedes probléma lehetséges megoldása eléggé összetett, hiszen nem csak arról van szó, hogy a ragadózók ijesztenék el a varjakat, de új élőhelyeket is kialakítanának Tüskésréten. Ezzel párhuzamosan a városi madarakat a fő táplálékforrásuktól (hulladék) is megfosztanák, de ez utóbbi folyamat már 2023-ban elindult. 

– NAPLÓS: Leváltották a fideszes Új Dunántúli Napló főszerkesztőjét, Fülöp Zoltánt. A médiamunkás 2016 óta töltötte be a pozíciót, nem sokkal azután került a lap élére, hogy kiderült: egy osztrák stróman segítségével Mészáros Lőrinc érdekeltsége lett a baranyai újságot kiadó Mediaworks is. Azóta pedig ezt is bekebelezte a KESMA: ehhez a médiaholdinghoz tartozik a Magyar Nemzet, az Origo és a Pesti Srácok. Többszáz másik kiadvány mellett.

Fülöp hétfő óta „csak" szerkesztőként szerepel az újság impresszumában, közvetlen régi-új főnöke Pauska Zsolt lett. A Mediaworks szűkszavú közleménye szerint Pauska a Somogy megyei hírlapot is megnyerte, ami tovább erősíti a gyanút, hogy a kormányközeli médiacégnél pénzügyi problémák lehetnek. A Veszprémi Napló és a veol.hu főszerkesztőjét ugyancsak menesztették, és egy másik tömör közlemény szerint a Világgazdaságnál is csere volt.

• Egy évvel ezelőtt (#108) írtam utoljára a Dunántúli Napló számairól: a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (MATESZ) 2023 első félévére vonatkozó adatai szerint már akkor napi 10 000 értékesített példány alá esett az újság. A trend azóta is folytatódik: a legfrissebb, 2024-es gyorsjelentések (tehát nem a pontos audit) szerint már 9000 eladott példány alatt van a fideszes propagandalap. Ez pedig naponta 3000-nél is kevesebb eladott példányt jelenthet Pécsen. Kérdés, hogy hivatalosan meddig auditálják még a Dunántúli Naplót?
• Nem tudhatom, hogy az újságírói baklövésekből szemezgető Last Days of Bama című oldalnak mennyi köze lehetett a döntéshez – tippem szerint azért inkább pénzről van szó –, de az elmúlt napokban látványosan megfogyatkoztak az ordító hibák a Dunántúli Napló online kiadásában. A szerző nélküli, de a stílus (sic!) alapján mégiscsak beazonosítható cikkek viszont megszaporodtak.