#111 – Közösből ingyenesített | Helyiből központosított | Németből magyarított
A Mecseki Müzli minden csütörtök reggelre összegyűjti, amit Pécsről tudnod kell és tudni érdemes a héten. Ezúttal csak az előfizetők kapják a teljes hírlevelet.
#aszerk.
A pártpropagandák alternatív valóságait rendszeresen vizsgáló #hájper és a „szomszéd rétje mindig zöldebb” vagyis a #bezzeg rovatokat kénytelen voltam kombóban megoldani a héten. Remélem, nem baj!
Üdv,
Ervin
#nagykötőjel
– HÉTIGEN: Alternatív népszavazást indított az oktatásról az A Hang és az Egységes Diákfront. Tizenhat éves kortól, online és személyesen is ki lehet tölteni, a szervezők szerint szerdáig 36 ezren már meg is tették ezt. Az online szavazás azonosítással, gyorsan működik. Azt is megtudtam, hogy országos összehasonlításban kiemelkedően sokan szavaznak személyesen Pécsen: szerda délutánig már több mint 600-an. A szavazósátrak a Széchenyi téren és Kertvárosban, a Csontváry utca elején találhatóak, ezeknél október 30-ig 8–18 óra között lehet voksolni. Az országos térképen mindenképpen szembetűnő, hogy az egész Dél-Dunántúlon csak Pécsen és Szekszárdon, két-két helyszínen lehet szavazni.
– EINSTAND: Lázár János és a kormány mégis kicsavarná az önkormányzatok kezéből a legtöbb fejlesztési beruházás lebonyolítását egy frissen elfogadott törvény szerint. Az előző, hasonló javaslatot Novák Katalin az alkotmánybíróságra küldte: megállapították, hogy az valóban alaptörvény-ellenes. Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) volt vezérigazgatója szerint a törvény indokolatlanul központosítja a nagyvárosok építési ügyeit. A jelenlegi javaslatot is Lázár János jegyzi, és gyakorlatilag minden 50% feletti uniós, vagy állami forrásból megvalósuló beruházás miniszteri hatáskör lenne.
A vázolt logika szerint Pécsen például szinte minden beruházást állami-kormányzati szereplők bonyolítottak volna a Zsolnay Negyed kivitelezésétől, a Kodály Központon át, a Mecsek-Dráva Hulladék Gazdálkodási programig. De ilyen lett volna Misina tető jelenleg is zajló fejlesztése is. Kivétel is van: az Elios-botrányhoz kapcsolódó közvilágítás-korszerűsítés megúszta volna az állami kézivezérlést, mivel Páva Zsolték – az országban szinte egyedüli nagyvárosként – milliárdos hitelfelvételből fedezték a Tiborcz-féle lámpácserét.
– VILÁGÍTÁS: A NER sötét pécsi ügyei címmel indít új rovatot az önkormányzati PécsMa. A cikksorozatban a következő hónapokban a már feltárt pécsi ügyeket fogják feldolgozni. A nyitócikk a legfontosabb adatokat és alapfogalmakat teszi tisztába, és felsorolja a már ismert ügyeket. A NER helyi ügyeinek felderítését Péterffy Attila polgármester kezdeményezte, és kifejezetten ezért egy oldalt is indítottak. Itt naprakészen lehet követni az eljárások állását és az is kiderül, hogy a 34 ismert ügy közül 25-ben történt feljelentés. Az elkövetési érték körülbelül 2,5 milliárd forint, ebből már 710 millió forintot visszaszerzett a város, emellett még 350 millió forint (jelenleg magánvagyon) zár alatt van.
– HEP: Rossz állapotú önkormányzati lakásból alakít ki Jelenlét Pontot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat István-aknán. Közösségépítéssel, nehéz anyagi helyzetben lévő családok gyermekeinek segítésével és szociális segítségnyújtással foglalkoznak majd a programban. A Jelenlét Pont illeszkedik az önkormányzati Helyi Esélyegyenlőségi Programhoz (HEP), amiben a mélyszegénységben élők, a romák, a gyerekek, a nők, az idősek és a fogyatékkal élők helyzetének javítására törekszenek. A városrehabilitációs programba került be István-akna, ahol kiemelt probléma a szegénység és a szociális ellátás nehézségei.
#hájperbezzeg
„Jó lenne, ha nem is olyan sokára Pécsnek olyan vezetése lenne, amely fontosnak tartja, hogy március 15-én a hősök emlékére a várost fölzászlózzák” – így indította el Lázár János pécsi fellépésén azt a városi legendát, amit a helyi Fidesz azóta is építget. Páva Zsolt egykori kampánytanácsadója, a Pécs Aktuál munkatársa a „fölzászlózást” még ízesebbre színezte cikkében és azóta is a „fellobogózást” használja. Maga a szemrehányás egyrészt viszonylagos. Valóban lehetne minden bokorhoz zászlót tenni. Még akkor is, ha a kormányzati elvonások, rekordmagas infláció, megszorítások miatt le is van gatyásodva a város. Másrészt meg annyiban hülyeség, hogy 2023. márciusában pont ugyanannyi zászlót tettek ki (#81) a Biokom munkatársai, mint a korábbi polgármesterek idejében. Ez azóta sem zavarta a helyi Fidesz&Co.-t, sőt már évek óta tartó problémáról beszélnek. Október 23. előtt azon próbáltak élcelődni, hogy a Tüzér utcai felüljárókra újabb tartók kerültek ki, kicsi zászlókkal. Nyilván a nagyokkal is baj lett volna.
Na, de a Biokom tájékoztatása szerint így most 96-tal több zászló volt az utcákon, mint korábban, ezekből jutott a másik felüljáróra és a Kossuth térre is. Ami lehet, hogy fel se tűnt volna a „jobboldalnak”, ha az önkormányzati cég nem szól előre.
Bezzeg Veszprémben nem pöcsöltek: suttyomban lecserélték a Vár utcai közintézményeken a zászlókat. Nyilván azért, hogy a miniszterelnök zárt körben megtartott beszéde alatt a helyszín méltón fellobogóztassék. Az EU-s zászlók meg hogy, hogy nem pont eltűntek. Egy helyi beszámoló szerint néhány nappal később a kissé kopottas, régi zászlók csak visszakerültek. Annak pedig egyenesen imádom a szimbolikáját, hogy a jelenlegi miniszterelnök távozása után a magyar zászlók mellett az európai uniós zászlók is végre szabadon loboghatnak a középületeken.
